Házsártos, veszekedős anyósa volt a csíkföldi székelynek.
Tudván ezt…
üzent neki a helyi patikus, hogy van egy jófajta orvossága ez ellen.
A székely elment hozzá a szerért, s a patikus adott neki két hatalmas pofont.
– Na, ezt adja be az anyósának, mert az ő bajára ez a legjobb orvosság.
Legközelebb, amikor az anyós megint elkezdett kárpálni, a székely szó nélkül pofon teremtette.
S lám, az orvosság hatott, az asszony elcsöndesedett.
Amikor a székely ismét elment a gyógyszertárba, a patikus megkérdezte:
– No, használt a múltkor a gyógyszer?
– Hogy használt-e?
Mihelyst beadtam egy porciót, nyomban meggyógyult.
A másodikra
– S ezzel képen teremtette a patikust – már nem is volt szükségem, hát visszahoztam.
A székely bácsi kimegy az udvarra. Kis idő múlva bejön…
és csupa víz a nadrágja.
Az asszony megkérdezi tőle:
– Mi van, ember, ennyire esik?
– Nem, ennyire fúj!
Öreg székely bámészkodik az úton. Arra hajt egy terepjáró…
a sofőr odaszól az öreghez:
– Mondja, mély ez a tócsa?
– Nem.
– jön a válasz.
A terepjáró belehajt s azonmód elmerül benne.
Dühösen, nyakig sárosan kérdőre vonja az öreget, mire az álmélkodva vakargatja a fejét:
– Jé, érthetetlen!
Az előbb a kacsák is erre jártak, s nekik csak hasig ért!
Megy a székely legény a szekéren Szentgyörgy felé…
Észrevesz egy fiatal leányzót az út szélén, aki stoppol.
Odaér hozzá és megkérdi:
– Hová mész, kislány?
– Mennék Szentgyörgyre!
– Gyere, elviszlek!
– Hogyisne!
Hogy az úton csintalankodjék kend velem!
– Ugyan dehogyis, hogy gondolod?
– Biztosan?
– Igen.
– Akkor meg minek szálljak fel?
Két székely felmegy Pestre ügyes-bajos dolgaikat intézni, úgy adódik…
hogy lekésik a hazafelé tartó vonatot.
– Bátyám, ha már így alakult, vegyünk ki egy szobát, menjünk el színházba, érezzük jól magunkat!
Úgy is tesznek, kiveszik a szobát, beesznek, beisznak irány a színház.
Elkésnek, így középen kapnak helyet, beoldalaznak, huszonöt ember feláll, elkezdődik.
Jó tíz perc elteltével megszólal ez öreg :
– Fiam, szarnom kell!
– Menj ki bátyám!
Benyit az öreg székely az első ajtón amit meglát, sötét, üres szoba.
Bemegy a következőbe, szintén.
Már kezdi feladni, ám a harmadikba fény van, asztal, rajta egy váza -gondol egyet beleszarik a vázába.
Visszamegy.
– Na mi volt fiam?
– Hát bejött az őrgróf és a cseléd, az őrgróf elővette hatlövetűjét, lelőtte a cselédet és kihúzta a hajánál fogva.
Bejött az őrgrófné, lelőtte azt is és kihúzta a hajánál fogva, aztán jöttél te, beleszartál a vázába és most várjuk, hogy mi lesz!
Egy öreg székely utazik a vonaton. Szembe vele egy fiatal fiú és lány ül…
A lány azt mondja:
– Fáj az arcom.
– A fiú ad rá egy puszit mire a lány :
– Már nem is fáj.
Pár perc múlva a lány megint így szól:
– Fáj a vállam.
– A fiú ad rá egy puszit mire a lány:
– Már nem is fáj.
– Ismét eltelik pár perc a lány megint így szól:
– Fáj a fogam.
– A fiú szájon csókolja a lányt mire az:
– Már nem is fáj.
– A székely erre odamegy és megkérdi:
– Elnézést doktor úr, aranyeret nem gyógyít?
Székely és a felesége egy szekéren utaznak.
Egyszer csak nagy vihar támad.
Tőlük 100 méterre lecsap a villám.
Azt mondja a székely:
– Na-na.
Megint lecsap a villám tőlük 50 méterre.
Újra megszólal a székely:
– Na-na!
Lecsap a villám ismét, és agyoncsapja az asszonyt.
Mondja a székely:
– Na, azért!
Az öreg székely utazik a vonaton.
Egy dögös cica-baba lép be a kabinba és leül az öreggel szembe, aki csak pödörgeti a bajszát és a nőt bámulja.
A hölgy zavarában előveszi a retiküljéből a parfümjét és fúj a nyakára belőle, majd flegmán odamutatja a bácsikának:
– Estée Lauder!
17.000 forint 20 milliliter!
A székely csak pödörgeti, pödörgeti, majd egy kis idő múlva oldalra dől és pukizik egy óriásit, s a következőt fűzi hozzá:
– Tarka paszuly, 300 Ft kilója!
Két székely nagy máglyán avart tüzel. Megszólal az egyik:
– Ég magával, bátyám!
A másik csodálkozva:
– Köszönöm, de nem megyek sehova…
– Nem az, hanem a ruhája!
!
Megy a székely a fiával horgászni. Kieveznek a csónakkal, belógatják a csalit…
majd leülnek.
Egy félóra múlva megkérdi a gyerek:
– Édesapám, miért lebeg a csónak a víz tetején?
– Azt én nem tudom – mondja az öreg.
Eltelik egy újabb félóra.
– Édesapám, a halak hogyan tudnak levegőt venni a víz alatt?
– kérdi ismét a gyerek.
– Hát azt én nem tudom – feleli az öreg.
Kis idő múlva:
– Édesapám, miért kék az ég?
– kérdi a gyerek.
– Azt nem tudom – mondja újra az öreg.
– És édesapám, nem baj, hogy ilyen sokat kérdezek?
– Nem baj fiam, ha nem kérdezel, akkor nem is okosodsz!
