Jean és az úr vonaton utaznak.
– Jean, mik azok a hosszú rudak, amik olyan gyorsan mennek visszafelé?
– Sürgönypóznák Uram.
– Jó, akkor váltsa meg a jegyet, azon jövünk vissza!
Vicc: – Jean, mi volt odakint ez a csörömpölés?
– Egy autó megpróbálta kiegyenesíteni a kanyart, uram.
– És?
– Az útszéli tölgy ezt másképp gondolta.
Vicc: – Jean, mit gondol, elég a borravaló?
– Igen, ha meggyújtjuk, uram.
Vicc: – Jean nyissa ki az ajtót!
– Minek uram?
– Mert megjöttek a gondolataim.
– Jean, beleültem egy késbe!
– Most mit tegyek, uram?
– A nadrágomat vigye el a szabóhoz, engem pedig a sebészetre!
– Jean, maga komornyik?
– Igen, uram!
– feleli Jean.
-Akkor veszek fel egy vidámnyikot!
– Jean, fejje meg a disznót.
– Minek, uram?
– Hogy disznósajtot csinálhassunk.
– Nem is tudtam, Jean, hogy maga egy puska.
– Már miért volnék puska, uram?
– Mert amikor megkérdeztem, hogy milyen nap van, csütörtököt mondott.
– Mi ez a lódobogás, Jean?
– Fakó lett a nadrágja, uram.
– Jean, öntse ki ezt a vödör vizet az ablakon!
– Igen, uram.
– Jean, mi volt ez a sikoltás?
– Biztos volt valaki a vödörben, Uram!
