– Jean, ki volt az az idegen úr, aki a feleségem lakosztályából jött ki az…
előbb?
– Nem volt az idegen, uram, már két éve idejár.
Csak mindig akkor jön, amikor ön nincs itthon.
Vicc: – Jean, ugye áll még az egyezségünk?
– Nem, uram!
– Miért nem?
– Mert már elfáradt és leült.
Vicc: – A bibliai Lót a mai napig nem tud nyugodni, Jean.
– Miből gondolja, uram?
– Úton útfélen azt hallom, hogy Lót fut.
Vicc: -Jean tegyen a tűzre.
-Igenis székestűl?
– Jean! Szédülök! Mit csináljak?
– Talán szálljon ki a betonkeverőből, Uram!
– Jean, fejje meg a disznót.
– Minek, uram?
– Hogy disznósajtot csinálhassunk.
– Jean, kérdezze meg a kovácsot, hogy van-e mákja!
– Minek, uram?
– Mákos patkót akarok csináltatni.
– Jean! Mi a hasonlóság a nő szeme és piszkos cipője között?
– Mindkettő fénylik ha kefélik, uram!
-Jean, adja ide nekem a szárító kötelet!
– Miért, uram?
– Mert ki szeretném teregetni a múltamat.
– Jean, a trombita forró?
– Nem uram.
– Akkor miért fújják?
– Jean, mi ez a lihegés?
– Uram, kifulladt a futószőnyeg.
– Jean, mi ez a csikorgás a fürdőszobában?
– A mosópor fékezett habzású, uram!
– Jean, ez a vonat Hatvan felé megy?
– Nem, Uram, csak egyfelé.
– Jean, maga szereti az állatokat?
– Igen, Uram.
– Akkor mért megy át a zebrán?
– Jean! Élhet egy kutya 40 évig?
– Nem uram.
Az kizárt.
– Rendben Jean, akkor abbahagyhatja a fütyülést…
