– Roma családanya 15 gyerek kíséretében beállít a hivatalba.
– Ez igen, ez mind a magáé?
– Persze, az enyémek- válaszolja ingerülten az asszony, és már herótja lehet ettől a kérdéstől, majd odafordul a gyerekeihez, és kiadja a parancsot:
-Üjjé le Jocó!
– és az összes gyerek leül.
-Na, most kitöltjük a kérvényt, kérem a gyerekek nevét, egyenként.
– Ez a legidősebb, Jocó.
A következő Jocó…, és így tovább.
– Na, kezdem kapiskálni -mondja az ügyintéző, -az összes gyerek Jocó.
-Igen, ezzé eccerübb a dógom.
Ha indulni kell az iskolába, csak szólok:
“Jocókám, indulás”, és az összes elindul.
Ha vacsora van:
“Jocókám, kész a kaja”, ha félő, hogy kiszalad valamelyik:
“Megállj, Jocó”.
– -Életem legjobb ötlete volt, hogy az összeset Jocónak kereszteltük.
-És mi van, ha csak az egyiket akarja szólítani?
– kérdi az ügyintéző.
-Há mi lenne?
Akkó a vezetéknevin szólittom.
