Székely fiú hazaérkezik Budapestről, és visz az apjának egy dobozos sört.
Apja elveszi a sört, előkapja a bicskáját, és kezdi bontani a dobozt, mire a fiú rászól:
– De idősapám!
Itt ez a kallantyú.
Arra való, hogy az ember meghúzza, és ki van nyitva a doboz.
– Na, igen!
Annak, akinek nincsen bicskája!
Doktor úr, engem mindenki ostobának tart.
– Értem a problémáját.
Mondjon el szépen, lassan mindent az elejétől.
– Dok-tor úr, en-gem min-den-ki os-to-bá-nak tart…
Gyula bácsi idegesen megy haza az orvostól, erre a felesége megkérdezi tőle :
– Mi a baj, drágám?
– A doktor azt mondta, hogy a halálom napjáig gyógyszert kell szednem.
– De másoknak is kell szedniük életük végéig a gyógyszert.
– Igen, de a doktor úr nekem csak 5 tablettát adott.
