Egy férfi betér a kocsmába, és meglátja régi jó barátját az egyik asztalnál…
egyedül ülve, előtte egy csomó üres pohár.
– Nahát cimbora, mi van veled?
Te soha nem szoktál inni!
– Azért iszom, – feleli a másik akadozó nyelvvel – mert a feleségem meglépett a legjobb barátommal.
– De hát én vagyok a legjobb barátod!
– Most már nem, haver, most már ő az!
– Mi az abszolút brutalitás?
– ???
– Viagrával etetni az anakondát.
Két gyerekkori cimbora összefut az utcán. Megörülnek egymásnak, elbeszélgetnek.
– Tűzoltó lettem.
– mondja az egyik.
– Igen?
– csodálkozik a másik.
– A fiam is az akar lenni.
– Akkor adok egy tanácsot.
Minél előbb állíts fel a házadban egy rudat, amin gyakorolhatja a lecsúszást.
Az a legnehezebb ebben a mesterségben, hogy fel kell pattanni az éjszaka közepén, megragadni a rudat és lecsúszni rajta.
…Tíz év elteltével a két fickó megint találkozik egymással.
– Na, mi újság?
Tűzoltó lett a fiad?
– Nem.
Viszont a lányom sztriptíz-táncosnő.
– Hisz ön a túlvilági életben?
– Persze, hiszen onnan jövök.
– Mi az abszolút lehetetlen?
– Tömegsírban egyedül feküdni…
– Mi a különbség az iskola és a bolondház között?
– Más a telefonszám.
Egy turistacsoport meglátogat egy lepusztított…
tátongó lyukakkal teli várat és a gyerek kérdezi az apját:
– Apúúú, az Anyu itt tanult vezetni?
Egy tanulatlan kőműves szorgalmas munkával nagy vagyonra tett szert és elvitte…
a feleségét egy világ körüli hajóútra.
Egyszer épp a fedélzeten gyönyörködtek a hullámzó tengerben, amikor a férfi kihajolt a korláton, véletlenül kizuhant, és mire kimentették volna, vízbe fulladt.
A feleség, miután hazautazott, eltemette a férjét, egyik vasárnap, a mise után, a templomban fogadta a részvétnyilvánításokat.
Odalépett hozzá egy ismerőse:
– Fogadja együttérzésemet.
Legalább hagyott magára valamit szegény elhunyt férje?
– Igen, nem panaszkodhatok.
– felelte az özvegy.
– Szerencsére nagy vagyont hagyott rám.
– Ez szép dolog egy olyan embertől, aki se írni, se olvasni nem tudott.
– Igen.
Ráadásul még úszni se.
– Képzeld – meséli a vacsoránál a feleség a férjének…
azt a házasságközvetítőt, aki bemutatott minket egymásnak, tegnap agyba-főbe verték!
– Na és?
– csattan fel a férfi.Nekem van alibim!
Kolumbusz Kristóf a partraszálláskor találkozik két indiánnal. Apa és fia…
Kérdezi a fiataltól:
– Maga inka?
– Igen, és az apám még inkább.
Olyan türelmetlen vagyok, hogy rólam lehetne mintázni a türelmetlenség…
szobrát… csak nincs időm kivárni, míg elkészül…
A szőke nőkkel az égvilágon bármit meg lehet tenni, kivéve egy dolgot!
– Tudjátok mi az?
– ???
– Agyoncsapni őket.
Hogyan beszéljünk magas lóról?
Ügyvédekkel:
"Az ügyvédi pálya valóban nagyon vonzó.
Főleg, ha az embert nem vették fel az orvosira…"
Tanárokkal:
"Ha egyszer nekem is csak 9 hónapot kéne dolgoznom egy évben…"
Festőművészekkel:
"A társadalomnak nagy szüksége van a festőkre.
Mármint a csupasz falaknál minden jobban mutat, nem?!
"
Sportolókkal:
"Szórakoztató lehet, ha valakinek ilyen hosszúra nyúlik a gyerekkora."
Könyvelőkkel:
"Egyszer nekem is volt könyvelőm… aztán vettem egy zsebszámológépet."
Politikusokkal:
"És a kedves mama tudja, hogy miből él a fiacskája?"
Külföldiekkel:
"A kiejtése alapján nem is hinné az ember, hogy beszéli a nyelvünket."
Vízvezetékszerelőkkel:
"Mindig magára fogok gondolni, valahányszor lehúzom a vécét."
Manökenekkel:
"Ha így néznék ki, mint maga, én sem gondolkodnék".
A tanító bácsi kérdezi Tivadartól, hogy milyen égtájak vannak?
– Észak, kelet, dél, …
– És mi van dél után?
– Délután átjön a Gézu gombfocizni.
A szöszi kettesben a pilótával űrhajóban kering a Föld körül.
A rossz összeköttetés miatt üzenet érkezik az ellenőrző toronyból, a pilóta elhagyja az űrhajót, ellenőrizni az antennát.
Munkája befejeztével visszatér, de zárt ajtóba ütközik.
Kopog, dörömböl, ököllel veri az ajtót, mire végre felcsattan a szöszi:
– Ki az ?










