A térképtévedések nem mindig tűntek el a következő kiadásból: némelyik nem létező sziget vagy hegylánc évszázadokon át visszatért. Kaliforniából így lett papíron sziget, a Niger folyót pedig egy kitalált hegység kényszerítette lehetetlen kerülőre. Hat kartográfiai baki következik, amelyek jóval tartósabbnak bizonyultak egy elrontott vonalnál.
1. Kaliforniát leválasztották a szárazföldről
Aki ma ránéz Észak-Amerika nyugati partjára, nehezen érti, miként lehetett Kaliforniát összetéveszteni egy szigettel. A 17. század elejétől mégis sok európai térképen úgy jelent meg, mintha keskeny tengervíz választaná el a kontinenstől. Egy körülbelül 1650-ben készült Vinckeboons-térkép is ezt a különös változatot őrzi.
A hiba erejét nem az adja, hogy valaki egyszer rossz vonalat húzott, hanem hogy a szigetszerű Kalifornia hosszabb ideig elfogadott térképi formává vált. A félsziget és a szárazföld találkozásánál megrajzolt vízi összeköttetés egy egész partvidék földrajzi helyzetét változtatta meg – legalábbis annak, aki a lapot nézte.
2. Frisland évszázadokon át helyet foglalt az óceánban
Frisland a 16. és 17. századi észak-atlanti térképeken rendszeresen feltűnt, sőt még a 18. század egy részében sem tűnt el teljesen. A gond csupán az volt, hogy valóságos szigetként nem létezett. Papíron mégis elég meggyőző helyet kapott ahhoz, hogy több korszak térképein is otthonra találjon.
Ez azért különösen megtévesztő, mert egy gondosan megrajzolt partvonal önmagában hitelesnek látszik. Frisland példája megmutatja, hogy a térképi részletesség nem feltétlenül a pontosság jele: egy nem létező szárazföld is keltheti rendezett földrajzi tény benyomását.
3. Hy-Brasil legalább 1325-től kísértette az Atlanti-óceánt
Hy-Brasil nem rövid életű tévedés volt. A fantomsziget már legalább 1325-től felbukkant atlanti térképeken, majd évszázadokon át újra meg újra visszatért. Egyetlen térképi szereplő számára ez rendkívüli pályafutás, különösen úgy, hogy nem valódi szigetről beszélünk.
Meglepő tartóssága abban rejlik, hogy túlélte a térképek és készítőik nemzedékváltásait. Miközben a környező óceán ábrázolása változhatott, Hy-Brasil továbbra is olyan szárazföldként jelent meg, amelyhez az olvasó szemében akár útvonalat is lehetett volna igazítani.
4. Sandy Islandet csak 1974-ben törölték a francia térképekről
Sandy Island története zavarba ejtően közel ér a modern korhoz. A fantomsziget a 18. század óta különböző térképeken szerepelt, a francia hidrográfiai térképekről pedig 1974-ben távolították el. Vagyis nem csupán egy poros atlasz dísze volt: a hajózáshoz készített térképi világban is sokáig jelen maradt.
A név hétköznapisága csak fokozza a furcsaságot. A „homokos sziget” nem hangzik mesebeli helynek, ezért könnyű valódi földdarabként elfogadni. Éppen ez a történet csattanója: a modernnek ható térképi környezet sem garantálja, hogy minden felrajzolt part mögött tényleges szárazföld van.
5. Isle Phelipeaux egy határvita irataiba is bekerült
John Mitchell brit gyarmatokat ábrázoló, 1755-ös térképén szerepelt egy Isle Phelipeaux nevű sziget. Ilyen sziget azonban soha nem létezett. A tévedés mégsem maradt jelentéktelen rajzi furcsaság: később határvitához kapcsolódó anyagokban is visszaköszönt.
Ez több egyszerű földrajzi baklövésnél. Amikor egy képzeletbeli szárazföld jogi és területi érvelés környezetében bukkan fel, a térképi jelből hivatkozási pont lehet. Isle Phelipeaux ezért különösen tanulságos: olyasmi került közel valós határkérdésekhez, amit a természetben senki sem találhatott volna meg.
6. A Kong-hegység még a Niger folyását is félrerajzoltatta
A nyugat-afrikai Kong-hegység nem pontatlanul elhelyezett valódi vonulat volt, hanem fikció. A hozzá kapcsolódó térképi elképzelés szerint a Niger ezen a feltételezett hegyláncon haladt át, miközben a folyó valójában Timbuktunál dél felé fordul.
A kitalált hegység így nem egyetlen hibás hegyjelet jelentett. A Niger útvonalának ábrázolását és vele együtt Nyugat-Afrika belső területeinek térképi képét is hosszú időre eltorzította. Egy nem létező akadály tehát papíron arra is képes volt, hogy egy valódi folyót rossz irányba tereljen.
Ezeken a régi lapokon nemcsak tájak, hanem a bizonytalanságok is alakot kaptak. Ami egyszer partvonalnak, szigetnek vagy hegyláncnak látszott, meglepően nehezen engedte át a helyét a valóságnak.
