Az aktív dolgozók kétharmada már tesz félre nyugdíjra, mégis csak szűk többség bízik abban, hogy idős korában állami nyugdíjat kap. Az ÖPOSZ friss felmérése szerint a magyar felnőttek az államtól és az egyéntől nagyjából azonos szerepet várnak az időskori gondoskodásban. A számokból az is látszik, hogy a félretett pénz sem oszlatja el teljesen a bizonytalanságot.
A kutatás alapján a magyar felnőttek legalább akkora felelősséget tulajdonítanak az államnak az idősekről való gondoskodásban, mint az egyénnek. Sokan még a nyugdíjas korúak gyermekeit is fontos szereplőnek tartják ebben, és a válaszadók több mint egynegyede az unokákat is ide sorolná. Vagyis az időskori megélhetés kérdésében nem egyetlen forrásban gondolkodnak az emberek.
Miért nem nyugtat meg mindenkit a megtakarítás?
Az aktív dolgozók 66 százaléka rendelkezik valamilyen nyugdíjcélú megtakarítással, ami 4–5 százalékponttal magasabb a korábban mért értéknél. A megtakarítók aránya tehát nőtt, de ez nem jelenti azt, hogy a bizonytalanság eltűnt volna: közülük 47 százalék attól tart, hogy időskorában anyagi nehézségei lesznek.
Aki nem tesz félre, még borúlátóbb. A megtakarítással nem rendelkezők körében 53 százalék gondolhatja úgy, hogy idős korára pénzügyi gondjai lehetnek. Ezzel szemben a bizakodók aránya az öngondoskodók között 24 százalék, ami közel kétszerese a nem megtakarítók körében mért aránynak.
Akik inkább több lábra állítanák az időskort
A felmérés szerint csak az aktív dolgozók szűk többsége bízik abban, hogy állami nyugdíjat kap majd idős korában. Emellett sokan nem egyetlen bevételi forrásra építenének: a válaszadók rész- vagy teljes munkaidős munkából származó jövedelemre, nyugdíj-megtakarításra, befektetésekre vagy akár kiadott ingatlan hozamára is számítanak.
Az is látszik, hogy a fiatalabb munkavállalók kevésbé bíznak az állami nyugdíjban, és nagyobb eséllyel számolnak azzal, hogy időskorukban is teljes munkaidőben kell dolgozniuk. A kutatás alapján a férfiak, a felsőfokú végzettségűek és a budapestiek az átlagnál gyakrabban takarékoskodnak nyugdíjcélra.
A kép így egyszerre mutat nagyobb öngondoskodási kedvet és tartós aggodalmat: a többség már készül valamire, de sokan továbbra is attól félnek, hogy az időskori bevételek nem lesznek elégségesek. A felmérésből végül az derül ki, hogy a magyar munkavállalók jelentős része több forrásból próbálja majd megoldani a megélhetését idős korban.
