A magyar felnőttek 49%-a már találkozott kibercsalási kísérlettel, és 16% pénzt is veszített miatta. A kutatás szerint a megkeresések többsége telefonon érkezik, de az e-mail, a hamis weboldal, az SMS és a közösségi média is gyakori csatorna. A legfontosabb tanulság: azonosítót, jelszót és PIN-kódot soha nem szabad kiadni, és idegen kérésére nem szabad pénzt utalni.
Hogyan próbálkoznak a csalók?
A kutatásban a telefonos megkeresés volt a leggyakoribb: az érintettek 41%-a ilyen próbálkozásról számolt be. Szorosan mögötte jött az e-mail 40%-kal, majd a hamis weboldal 34%-kal, az SMS 32%-kal és a közösségimédia-platform 31%-kal.
A csalók leggyakrabban szolgáltató vagy hivatalos szerv képviselőjének adják ki magukat, ez 35%-ban fordult elő, banki alkalmazottnak pedig 34%-ban. A kutatás szerint romantikus kapcsolat színlelésével is sokakat céloznak, és gyakori az is, hogy bajba jutott családtagra vagy közeli barátra hivatkoznak.
Mekkora a tényleges kár?
A megkérdezettek 33%-át megpróbálták megkárosítani, de a kísérlet nem járt sikerrel. 16% viszont ténylegesen pénzt is veszített, ami azt mutatja, hogy a kockázat nem elméleti: sok csalás anyagi kárt is okoz.
A károsultak 57%-a 50 ezer forintnál kisebb összeget veszített, körülbelül egyharmaduk azonban 100 ezer forintnál többet bukott. Minden huszadik érintett egymillió forintnál is többet veszített, vagyis egyetlen sikeres átverés is komoly terhet jelenthet a háztartásnak.
Kiket érint leginkább?
A kutatás szerint nem igaz, hogy csak egy bizonyos korosztály vagy iskolázottságú csoport lenne veszélyben. A tényleges károsultak aránya a diplomások és az alapfokú végzettségűek körében egyaránt 17% volt, Budapesten 18%, a községekben 17%.
Életkor szerint a 60 év felettiek 19%-a, a 18–39 évesek 16%-a számolt be sikeres csalási kísérletről. A fiatalabb károsultaknál a nagyobb összegű veszteség is gyakoribb volt: a 18–39 éves érintettek 33%-a 500 ezer és egymillió forint közötti összeget vesztett, szemben a teljes károsulti kör 17%-ával.
Mely jelekre érdemes azonnal figyelni?
A válaszadók leggyakrabban azt tartják gyanúsnak, ha valaki az azonosító, a jelszó vagy a PIN-kód megadását kéri: ezt 70% említette. A rossz magyarság és a helyesírási hiba 68%-nál volt figyelmeztető jel, a program letöltésére felszólító üzenet 61%-nál, a sürgető hangnem pedig 59%-nál.
Ugyanakkor a személyesebb trükkök könnyebben átcsúsznak a szűrőn: ha egy új Facebook-ismerős kér pénzt, azt már csak a válaszadók 36%-a tartja gyanúsnak. Ez azért fontos, mert a csalók gyakran éppen a bizalomra építenek.
Mit kell tenni gyanú esetén?
A szakértői tanács szerint, ha a legkisebb gyanú is felmerül, hogy csaló hívta a felhasználót, azonnal meg kell szakítani a vonalat, és rögtön a bank hivatalos ügyfélszolgálatát kell hívni. Ha magát banki munkatársnak kiadó személy jelentkezik, ügyfélként is élhetünk a keresztazonosítás lehetőségével.
A kutatás szerint nincs olyan, hogy „biztonsági számla”, és hivatalos szerv sem kér azonnali átutalást. Ha baj van, azonnal értesíteni kell a bankot, és ezzel egy időben feljelentést is érdemes tenni, mert a gyors bejelentés megelőzheti a további károkat.
