A láz 38 Celsius-foktól indul, a 37 és 38 fok közötti tartomány pedig hőemelkedésnek számít. A különbség nem csak számolás kérdése: az is sokat számít, hol és hogyan mérünk, mert ugyanaz a testhőmérséklet más helyen eltérő értéket mutathat.
A normál emberi testhőmérséklet legfeljebb 37 Celsius-fok. Ha ez 38 fokra vagy a fölé emelkedik, lázról beszélünk. Hónaljban 37,2, szájban 37,5, végbélben 38 Celsius-fok az a határ, amely fölött már hőemelkedést, illetve lázat mondunk.
Mi áll a láz mögött?
A láz közvetlenül az agyban lévő hipotalamusz működéséhez kapcsolódik. Ez az a központ, amely megváltoztatja a hőtermelés és a hőleadás egyensúlyát. Ilyenkor a hajszálerek összehúzódnak, az izmok tónusa gyorsan változik, ezért remegés is jelentkezhet.
Emelkedik a pulzusszám is, és a magasabb testhőmérséklet miatt a párologtatás fokozódik. Emiatt a folyadék- és sóveszteség is nagyobb lehet. A lázmenet betegségenként eltérő: lehet vissza-visszatérő, állandó, vagy nagyban ingadozó, vagyis szeptikus is, ami súlyos sürgősségi állapotra utalhat.
Leggyakrabban vírusos vagy bakteriális fertőzések, illetve az ezek nyomán kialakuló gyulladások idézik elő. Ilyen lehet a koronavírus-betegség, az influenza, a nátha, a fül-, arcüreg- és homloküreg-gyulladás, a húgyúti fertőzés, a tüdőgyulladás, az agyhártyagyulladás vagy az elfertőződött sérülés.
Hogyan érdemes mérni, és mikor kell segítség?
A lázméréshez többféle eszköz használható: a folyadékos lázmérőtől a digitális készülékeken át az érintés nélkül mérő infravörös hőmérőig. Az ismételt mérést mindig ugyanazon a helyen célszerű elvégezni: fülben, szájban, hónaljban vagy a végbélben, különben nehéz összehasonlítani az eredményeket.
Az a fontos, hogy a mérést ne szakítsuk meg idő előtt. Ha a készüléket a mérési idő letelte előtt kivesszük, hibás értéket kapunk. Az infravörös, érintés nélküli lázmérő higiénikus, és közösségi terekben, oktatási vagy egészségügyi intézményekbe belépve is gyakran találkozni vele.
A láz önmagában a szervezet természetes reakciója a fertőzéssel vagy gyulladással szemben. Tüneti csillapítás akkor jön szóba, ha a láz nagyon magas, 39 Celsius-fok feletti, ha hosszabb ideje tart, vagy ha az általános állapotot érezhetően rontja. Ilyenkor a fokozott folyadékbevitel, a kellemes hőmérsékletű szoba, a laza ruházat, a túlzott bebugyolálás kerülése, a pihenés és az ágynyugalom segíthet.
Szükség esetén állott vizes borogatás tehető a homlokra, csuklóra vagy bokára, tartósan magas láz esetén pedig hűtőfürdő is szóba jöhet. Szívbetegség esetén a pulzusszám-emelkedés miatt a lázcsillapítás hamarabb is indokolt lehet.
Csecsemőknél és kisgyermekeknél a tarkó- vagy nyakmerevség, a többszöri hányás, a folyadékfogyasztás megtagadása és a feltűnő aluszékonyság sürgős orvosi segítséget igényel. Három hónaposnál kisebb gyermeknél minden lázas állapot orvosi beavatkozást kíván.
Ha a láz magas, tartós, vagy szokatlan tünetek társulnak hozzá, érdemes orvossal beszélni.
