Hany Istók története nem puszta népmese: a kapuvári anyakönyvek és a történelmi források szerint a Hanság mocsarában valóban találtak egy vadon élő fiút 1749 márciusában. Azért gondoltak rá halemberként, mert a külseje és a viselkedése is egészen kilógott a megszokottból, ráadásul később Jókai Mór is merített az alakjából a Névtelen vár világához.
Mit láttak a Hanságban halászók?
A kapuvári halászok a lápos, fagyos vízből húzták ki a körülbelül 8-10 éves, teljesen meztelen gyereket. Március 17-én megkeresztelték a kapuvári plébánián, és az István nevet kapta, de a helyieknek megmaradt Hany Istók néven. A „hany” szó a vidék tőzeges mocsarára utalt, vagyis már a neve is a Hanságot idézte.
A halember-kép nem véletlenül ragadt rá. A leírások szerint a fiú bőre száraz, repedezett, megvastagodott és pikkelyszerű volt, az ujjai között pedig vékony bőrredő feszült, mintha úszóhártya lenne. Nem beszélt, csak tagolatlan hangokat adott ki, és ha ruhát adtak rá, rögtön letépte magáról. A legvalószínűbb magyarázat szerint pikkelybőrűséggel, vagyis ichthyosisszal születhetett.
Az sem segített, hogy a vízben sokkal otthonosabban mozgott, mint szárazon. Tökéletesen úszott, hosszú percekig a víz alatt maradt, és a nyers halat, a mocsári békákat, a vízinövényeket meg a gyökereket is elfogadta. Ezek együtt már elég furcsának látszottak ahhoz, hogy a környékbeliek inkább a mocsárhoz, mint az emberekhez kössék.
Mi lett vele a kastélyban?
Istókot a kapuvári Esterházy-kastélyba vitték, ahol megpróbálták emberi élethez szoktatni. Konyhai munkákba be tudták vonni: fahasogatott és vizet hordott, de a bezártságot és az emberi társaságot nehezen viselte. A legenda szerint akkor szakadt el végleg a cérna, amikor a kastély egyik hajdúja vagy szakácsa megkorbácsolta, mert Istók megijesztette a lányát.
1751 nyarán egy óvatlan pillanatban megszökött a kastélyból, és visszatért a Hanság mocsarába. Később többször látni vélték a nádasban, de többé nem került vissza az emberek közé.
Hany Istók alakja azért maradt meg ilyen erősen, mert egyszerre volt valós, különös és megfejthetetlen. A kapuvári történet Jókai Mór képzeletét is megfogta, ezért a Névtelen vár egyik vad, titokzatos gyermekalakjához is innen merített.
Ha valaki ma Hany Istókra gondol, vele együtt a Hanság, Kapuvár és Jókai neve is előjön. A történet épp attól él tovább, hogy egy mocsárból előkerült fiú sorsa egyszerre lett helyi emlék és irodalmi alak.
Hogyan lett ebből irodalmi figura?
Jókai Mórt a különös kapuvári történet valósággal rabul ejtette, és a Névtelen vár megírásakor Hany Istók alakja szolgált mintaként a mocsárban élő, titokzatos gyermekhez. A valóságos események és a fikció így összefonódtak, és a Hanság rejtélye az irodalomban is továbbélt.
Ha valakit ma is foglalkoztat a történet, elég annyit tudni: a kapuvári bejegyzések szerint a fiú létezett, de a sorsa 1751 nyara után már nem követhető biztosan. Ilyenkor érdemes történészi vagy néprajzi összefoglalókat keresni róla, nem a legendákra hagyatkozni.
