Egyik nap egy idegen kutya jelent meg a házunk előtt.
Látszott rajta, hogy ápolt, jóllakott.
– Eltévedtél, kutyus?
– mondtam neki, és beengedtem a nappaliba.
A kutya rögtön otthon érezte magát, lefeküdt az egyik sarokba, és aludt 3-4 órát.
Amikor felébredt, kikérezkedett, és el is ment.
Másnap ugyanabban az időpontban ismét megjelent nálunk a kutya, megint beengedtem, aludt egyet, majd eltávozott.
Így ment ez még két héten át.
Egyszer a nyakörvére akasztottam egy cetlit ezzel az üzenettel:
“Kedves gazdi!
Az ön kutyája minden nap hozzánk jár aludni.”
A következő napon a kutya egy másik cetlivel tért vissza, amin ez állt:
“Ez a kutya 5 gyerekkel lakik együtt, sohasem tudja magát rendesen kialudni.
Holnap én is eljöhetnék?
A gazda”
