Három barát beszélget.
– Szerintem én nagyon jó férj vagyok, – mondja az első – mert hetente legalább kétszer kielégítem a feleségem.
– Az semmi – mondja a második – én legalább háromszor.
– Vicceltek?
-kérdi a harmadik – Én minimum négyszer.
– De neked nincs is feleséged.
– Miért, nem a ti feleségeitekről volt szó?
Vicc: Ted és Joe megáll egy kocsma előtt, amelynek kerítésénél pompás fehér paripa…
legel.
– Ugyan kié lehet ez a szép ló?
– töpreng Ted.
– A kocsmárosé vagyok, uram – szólal meg a ló.
– Ott iszik bent a nyavalyás vendégek között.
– Te, izé…ööö….maga beszél?
– dadog ijedten Ted.
– Miért ne, uram?
– horkant a ló.
– Sőt, tavaly én nyertem meg az Epsomi Derbyt.
Ted lelkendezve rohan be a kocsmároshoz:
– Uram, adja el nekem a lovát.
Bármi árat megadok érte.
– Minek magának az a ló?
– kérdi az egyik vendég.
– Hagyd csak!
– legyint a kocsmáros.
– Az a hazug dög biztosan neki is bemesélte, hogy tavayl ő nyerte meg az Epsomi Derbyt.
Vicc: Rámenős utcai virágárus csalogatja a vevőt:
– Uram, vegyen egy szép rózsacsokrot, lepje meg vele a feleségét!
– Kösz, de nincs feleségem.
– Akkor vegyen egy csokrot, és ünnepelje meg, hogy ilyen szerencsés!
Vicc: – Milyen az örökkévalóság?
– ???
– Amikor négy szőke nő négy irányból érkezik az egyenrangú útkereszteződéshez.
– Jean, hozzon nekem lovat, nyilat, szüttyőt, parittyát!
– Miért, uram?
– Álmos vagyok.
Nyuszika vánszorog az erdőben, a szemébe egy csavarhúzó van bedöfve és a két…
hátsó lába hiányzik.
Arra jön a farkas, kérdezi:
– Mi történt veleg Nyuszika?
– Képzeld, fogadtam a rókával a két hátsó lábamba, hogy nem meri a szemembe döfni a csavarhúzót…
Arisztid és Tasziló egy lerobbant autót pillantanak meg az útpadkán…
Közelebb érve látják, hogy a kocsiból kilátszik két formás női comb és egy csipkés bugyi.
Amikor megjavították a lerobbant autót, a hölgy udvariasan megkérdezi:
– Adjak egy ezrest, vagy inkább levegyem a bugyimat?
– Az ezrest választom!
– modja kapásból Tasziló.
Amikor tovább indulnak, Arisztid felháborodva barátjának esik:
– Te megbuggyantál, Tasziló!
?
Nem láttad azokat a lábakat, és azt a kis csipkés bugyit?
-De igen.
Csakhogy azt is észrevettem, hogy az a bugyogó mindkettőnknek kicsi lett volna.
A vasárnapi mise végén így szól a pap a gyülekezethez:
– Van egy jó és egy rossz hírem!
A jó hír az, hogy van elég pénzünk a templom tornyának a megjavításához.
A rossz hír az gyermekeim, hogy egyenlőre még mind a ti zsebetekben van.
– Mi a különbség az özvegyember és a kamionsofőr között?
– Az özvegyember tudja, hol fekszik a felesége.
Két cigány beszélget a kocsikról:
– Képzeld vettem egy Daewoo-t.
– Tényleg?
És mikor?
– Tegnap még a "szomszédévút".
Floridában nemrég készítettek egy hivatalos felmérést…
Arról kérdezték a lakosságot, hogy komoly társadalmi problémának tartják-e az illegális bevándorlást.
29 % azt válaszolta, hogy: "Igen, komoly problémának tartom."
71 % azt válaszolta, hogy: "No es un problema serio."
Pistike rohan le a pincébe.
– Apa most már elengedheted a vízvezetéket!
– Miért megjött végre a szerelő??
– Nem.
– Hát akkor?
– Ég a ház!
A hölgy andalogva hallgatja a közönségnek hátat fordító zongoraművész játékát…
Odahajol a párjához, és megkérdezi tőle:
– Szerinted is Mozart?
A férfi megvonja a vállát.
– Fogalmam sincs, de majd meglátod, ha megfordul.
– Miért nincs a nőknek agya?
– Mert az oldalborda nem velőscsont.
– Hölgyem, megkérné a kisfiát, hogy ne utánozzon már engem?
– Móricka, hányszor mondtam már, hogy ne viselkedj úgy, mint egy hülye!
– Apu, megnyomhatom itt ezt a piros gombot?
– Igen…
– Apu, ez megharapott!
– Hát kisfiam, a nyulak már csak ilyenek.
Japán hazamegy, és kérdezi a feleségét:
– Mit főztél Nyosihid?
– Tojást főztem, Chang.
– És Lágymányosihid?
Egy szőke lány ül a barátja mellett a kocsiban…
és megállnak egy kereszteződésnél.
A jelzőlámpák a zebránál épp pirosra váltanak és síponak.
Megkérdezi a lány a férfitól:
– Miért sípolnak ezek a lámpák?
– Azért, hogy a vakok is tudják, hogy mikor vált a lámpa.
– De mi a fenének ülnek a vakok volánhoz?
Három éve voltunk nyaralni, én, a szüleim és az akkor 7 éves kisöcsém, Dávid…
Nem túl sok időnk volt aznap bármilyen ételt csinálni ezért este étterembe mentünk.
Kb.
9 óra lehetett, teljes telt ház, és máshol már bezártak, tehát nem tehettünk mást:
vártunk egy üres asztalra.
Rajtunk kívül még egy csomóan várakoztak, és mire mi sorra kerültünk már fél 10 volt.
A pincér felvette a rendelést és ismét csak vártunk.
– Leragad a szemem… – nyöszörögte Dávid.
– Hát tartsd nyitva valahogy!
– mondta anyukám.
Erre az én leleményes kisöcsém elvette apukám villáját és kését, fölhúzta a szemhéját és az evőeszközökre húzta.
A pincér meghozta az italokat és megdöbbenve kérdezte, hogy mit csinál ez a fiú.
Erre mindenki felénk fordult, az öcsém meg:
– Nyitva tartom a szemem, hogy ne ragadjon le!
A pincér szó nélkül elment, a vendégek pedig csak nézték az öcsémet, aki mindjárt elalszik.
De amikor már horkolni kezdett félig nyitott szemmel, akkor már alig bírták röhögés nélkül…
Két lufi száll a mexikói kaktuszmezőn.
Ahogy a szél viszi őket, pont mindig balra-jobbra kerülgetik a kaktuszokat, épphogy mellettük elsuhanva.
Egyszercsak megkérdezi az egyik lufi a másikat:
– Te, tulajdonképpen hova is megyünk?
– Nem tudom, de majdcsak kilyukadunk valahol!
