Három bűnözőt halálra ítélnek.
Eljön a kivégzés napja, villamosszék általi halálra ítélték őket.
Beültetik az elsőt a székbe, a fegyőr megkérdi tőle:
– Az utolsó szó jogán kíván valamit mondani?
– Igen.
Én hiszek Istenben, és tudom, hogy meg fog engem védeni a haláltól.
Meghúzzák a kart, erre nem történik semmi, gondolják a fegyőrök magukban, hát ezt megvédte Isten, ezért szabadon engedik.
Hozzák a következőt, tőle is megkérdezik, hogy az utolsó szó jogán kíván-e valamit mondani.
Azt mondja az elítélt:
– Én a Harvard egyetem jogi karán diplomáztam, és tudom, hogy az igazság, és a jog Istene meg fog védeni a haláltól.
Meghúzzák a kart, nem történik semmi.
Hát ezt is szabadon engedik.
Hozzák a harmadikat, neki is felteszik a kérdést…
– Én a Műszaki Egyetemen végeztem, és tudom, hogy amíg azt a fehér dugót nem dugják be, itt nem lesz kivégzés!
Az én apukám annyira félős, hogy amikor villámlik, bebújik az ágy alá…
– Az én apukám annyira félős, hogy amikor villámlik, bebújik az ágy alá – mondja az első.
– Az semmi – kontráz a második.
– Az apukám olyan gyáva, hogy mindig a szomszéd néninél alszik, ha anyu éjszakás.
