Költözéskor a munkások együttérzéssel hallgatják a háziasszonyt, aki elmeséli…
hogy meghúzta a derekát a kanapé elhúzásakor.
– Hölgyem, miért nem várta meg, amíg hazaér a férje?
– kérdik.
– Igaz, megvárhattam volna, de úgy gondoltam, könnyebb elhúzni a kanapét addig, amíg nem fekszik rajta!
Vicc: Veszekedik a házaspár.
– Kibírhatatlan vagy – mondja a férj.
– Még arra sincs képességed, hogy egy férfit legalább rövid időre boldoggá tegyél!
Fölcsattan az asszonyka:
– Nincs?
Hány tanút hozzak?
Vicc: – Szörnyű az életem. Nem ihatok, nem dohányozhatok, sőt, még nőkre sem nézhetek.
– A doktor megtiltotta?
– Dehogy.
Megnősültem.
Vicc: A férj csodálkozva látja felesége munkahelyén…
hogy a képe ott díszeleg az íróasztalon.
– Tudod, ha valami nagy gondom van a munkámban, csak ránézek a fényképedre, és már nem is tűnik olyan veszélyesnek – magyarázza a feleség.
– Ilyen hatásom van rád?
– Igen.
Csak rádnézek, azt kérdezem magamtól:
mi az, ami ennél rosszabb lehet, és már minden gond csak apróságnak tűnik.
Az ifjú feleség faltálalja a férjének a vacsorát, és hozzáfűzi:
– Tudod, drágám, mostanában van úgy, hogy egy órát is eltöltök a vacsora készítésével.
– Persze, mivel olyan nehéz ezeket a magyar konzerveket felbontani.
Mi ketten a feleségemmel tudjuk, mi a hosszú házasság titka.
Minden héten kétszer elmegyünk egy kellemes étterembe.
Egy kis bor, jó ételek, kellemes társaság.
Ő kedden megy, én szombaton.
Külön ágyban alszunk.
Ő Miamiban, én New Yorkban.
Egy újdonsült házaspár nászútra megy egy elegáns hotelbe…
Az ifjú ara az első napon kora reggel elhagyja a szállodát.
Nemsokkal utána lejön a férfi, csomagokkal együtt és szól a portásnak:
– Kijelentkezem.
– Na és a kedves felesége, miért ment el már kora reggel?
– Elhagyott.
– Nahát, talán nem sikerült jól a tegnap éjszaka?
– De ez volt életem legjobb éjszakája.
– Akkor miért ment el a felesége?
– Mert a szobalánnyal voltam.
A házasság azért van, hogy olyan problémákat oldjunk meg…
amelyek egyébként nem lennének.
Egy biológus hazatelefonál a feleségének:
– Drágám, most szólt a főnököm, hogy azonnal vidékre kell utaznom terepmunkára.
Kérlek, csomagolj be egy hétre való ruhát, a munkaeszközeimet és a kék selyem pizsamámat.
Egy óra múlva hazaugrok érte és aztán indulok is az útra.
Elutazik a férj, majd egy hét múlva hazajön.
– Hogy telt a heted?
– kérdezi az asszony.
– Unalmasan.
Tudod, a szokásos terepmunka, csak meló, meló egész nap…Viszont, elfelejtetted becsomagolni a kék pizsamámat.
– Nem felejtettem el, beletettem a munkaeszközök dobozába.
A vadász betér a kocsmába, és elmondja, hogy ő a legnagyobb vadász…
bármely vadat felismer a szőréről, sőt, ha a sebet is megmutatják neki, akkor egy italért cserébe megmondja a fegyver típusát is, amivel megölték.
Hozzák az első vadbőrt, a vadász bekötött szemmel megmondja, medve, 0.3-as kaliberű vadászpuska.
Hozzák a másikat, a vadász rögtön tudja, hogy nyúl, és sörétes puskával lőtték meg.
Így megy ez egész éjjel, a vadász rengeteg italt nyer, jól berúg, de azért valahogy hazatámolyog a feleségéhez.
Másnap reggel a tükör előtt látja, hogy az arcán egy óriási monokli van.
Kérdezi a feleségét:
– Drágám, tegnap éjjel berúgtam, de ki vert meg?
Mire az asszony:
– Én.
Éjjel 3-kor mellém bújtál, betetted a kezed a bugyimba, és azt mondtad, ez egy vadászgörény és fejszével verték agyon.
A férj őszintén bevallja a feleségének:
– Képzeld, a főnököm ma olyan dühös volt, hogy azt mondta, menjek a pokolba.
– És erre te mit csináltál?
– Hazajöttem.
– A férjem kutyának néz!
– Csak nem ütött meg?
– Hogy képzeled?
Hiszen a kutyáját sem ütné meg soha!
– Akkor meg hogy érted, hogy kutyának néz?
– Azt akarja, hogy hű legyek.
A halál kopogtat az ajtón, a férj kinyitja az ajtót:
– Jó estét, segíthetek?
– Én vagyok a halál, és az életedért jöttem!
A férfi erre hátraszól a feleségének:
– Életem, téged keresnek!
A nős férfiak azért tekergetik olyan sokat az ujjukon a jegygyűrűjüket…
mert próbálják kitalálni a nyitó kombinációt!
Az újdonsült feleség az első reggel 1 óra hosszat dolgozik a konyhában a…
reggeli elkészítésével.
Aztán leül a férje mellé, és nézi, ahogy eszik.
Amikor elfogyott minden a tányérról, az asszonyka megkérdezi:
– Nos, drágám, hogy ízlett a reggeli?
– Nem volt rossz, de a tojáshéjat kicsit apróbbra is összetörhetted volna.
