– Miért olyan sápadt az arca Jean?
– Egész úton a menetiránynak háttal kellett utaznom.
– Miért nem kérte meg a szemben ülőt, hogy cseréljen helyet önnel?
– Én akartam, de nem ült ott senki.
Vicc: – Jean, adja ide nekem a szárítókötelet!
– Miért, uram?
– Mert szeretném kiteregetni a múltamat.
Vicc: – Jean, mi ez a nagy nevetés odakint?
– Derült az ég, uram!
Vicc: – Jean, mit csinált Párizsban?
– Megnéztem a Toulouse-Lautrec-et, uram.
– És mennyi lett az eredmény?
– Jean, ugye az ott egy rövidáru-bolt?
– Igen, uram.
– Akkor menjen és hozzon nekem onnan egy röviditalt!
– Jean, bezárta a méheket a padlásra?
– Nem uram, de a létrát elvettem alóluk!
– Mi ez a csámcsogás a kocsiban, Jean?
– Eszi a rozsda, uram.
– Jean, áll még az egyezségünk???
– Nem, uram!
– Miért?
– Mert már elfáradt és leült.
– Jean! Mi volt ez a csattanás?
– Egy autó bekanyarodott a garázsba!
– De hát nálunk nincs is garázs!
– Hát ez volt a csattanás!
– Jean, kérek egy monoklit!
– Melyik szeme alá óhajtja, uram?
