Pistike röhögcsélve megy haza:
– Képzeld apu, az osztálytársam, a
Móricka elégtelent kapott számtanból.
Erre az édesapja:
– Ez egy cseppet sem lep meg.
Móricka olyan, mint a faterja,
az meg egy majom.
Erre Pistike már
jóval csendesebben:
– Apu… én is egyest kaptam…”














