Szélesszájú kecskebéka sétálni indul.
Találkozik a tehénnel.
Megszólítja:
– Hű, de nagyra nőttél!
Ki vagy Te és mitől vagy ilyen nagy?
– Én vagyok a tehén és a sok fűtől nőttem ekkorára.
– Én pedig szélesszájú kecskebéka vagyok, további jó étvágyat.
A szélesszájú továbbsétál, találkozik a pulikutyával.
Megszólítja:
– Hű, de hosszú szőröd van!
Ki vagy Te és hogy tudtál ekkora bundát növeszteni?
– Én vagyok a pulikutya és a sok-sok csirkefarhátat eszem, ettől van ilyen szép szőröm.
A szélesszájú kecskebéka továbbhalad és találkozik a gólyával.
Megkérdezi:
– Hű, de hosszú nyakad van!
Ki vagy Te és mitől nőtt ilyen hosszúra a nyakad meg a lábad?
– Én a gólya vagyok és rengeteg szélesszájú kecskebékát eszem!
– Hót olyot meg hol tolálsz?
Vicc: A béka elmegy a jósnőhöz, aki a kristálygömbje segítségével azt jósolja neki:
– Nemsokára találkozni fogsz egy csinos lánnyal.
Mire a béka:
– És hol találkozunk, a tóparton?
A pataknál?
– Nem!
Biológiaórán.
Vicc: A nyuszi találkozik a farkassal. Mondja a nyuszi:
– Szia Farkas, keresett a Feri!
– Milyen Feri?
– Aki a seggét az orrodra veri!
He-he-he!
– és elrohan.
Másnap ismét találkoznak, és a nyuszika újra:
– Szia Farkas, keresett Feri!
– Milyen Feri?
– Aki a seggét a orrodra veri!
He-he-he!
Harmadnap ugyanez.
Elpanaszolja a farkas a bánatát a medvének, aki így szól:
– Ha az az idióta nyuszika legközelebb is ezzel szívatna, akkor mondd neki, hogy kereste Oszkár.
Ha megkérdezi, milyen Oszkár, mondd azt, hogy amelyik a gatyádban motoszkál.
Ezzel visszaadhatod a kölcsönt.
A farkas megköszöni a segítséget és már alig várja a másnapot és azt, hogy találkozzon a nyuszival.
Eljön a másnap és találkozik a nyuszikával.
Már messziről kiabálja neki:
– Szevasz Nyuszi, keresett Oszkár!
– Tudom, mondta Feri!
– Milyen Feri?
…
Vicc: – Mi van a hangyaboly alatt?
– ???
– Hangya-girl.
Két döglégy ül a friss kutyaszaron, mire az egyik hirtelen fingik egy nagyot.
Erre a másik:
– Nem zavar hogy éppen eszek?!
A kismalac az erdőben sétál, majd találkozik az öszvérrel.
– Szia, én vagyok a kismalac, téged hogy hívnak?
– Én vagyok az öszvér.
– Miért hívnak öszvérnek?
– Mert apám ló, anyám pedig szamár.
A kismalac tovább megy, a bokorból morgást hall.
– Szia, én vagyok a kismalac, téged hogy hívnak?
– Én vagyok a farkaskutya.
– Miért hívnak farkaskutyának?
– Mivel apám farkas, anyám meg kutya.
A kismalac tovább ballag, majd hirtelen zümmögést hall.
– Szia, én vagyok a kismalac, téged hogy hívnak?
– Én vagyok a lódarázs.
– Na, hagyjál már, úgy sem hiszem el!
A tó partján ül a nyuszika és füvezik. Mocskos jól érzi magát…
teljesen szét van esve.
Arra megy a hód és látja, hogy a nyuszika milyen jól érzi magát, így megkérdi:
– Mit csinálsz Nyuszika?!
– Hát Hód, füvezek.
– És jó az neked Nyuszika?
– Hallod, Hód, K… jó!
– Nem adnál nekem is egy slukkot?
– kérdi a Hód.
– Dehogynem, szívesen – válaszol a nyuszi – de az a titka, hogy beszívod, beugrassz a tóba, bent tartod, átúszol és a túlparton kifújod…
Hát a hód így is tesz.
Beszívja, beugrik, bent tartja, kijön a másik parton, kifújja és…….DZSSSSS… Nagyon bejön neki.
Éppen arra megy a víziló és látja, hogy a hód milyen nagyon jól érzi magát, így ő is rákérdez:
– Mit csinálsz Hód?
– Hát, ne tudd meg víziló, a Nyuszikának a túlparton olyan füve van…..nagyon állat…
– És szerinted adna nekem is?!
– kérdi a víziló.
– Szerintem igen.
Ússz át és kérjél tőle!
– A víziló így is tesz.
Beugrik a tóba, úszik, úszik, és végül átér.
– Ahogy a nyuszika meglátja, hatalmasra kerekedik a szeme és elordítja magát:
– ÚRISTEN HÓD, FÚJD MÁR KI!
A szúnyogok tüzet raknak az erdőben. A tűzrakás vezetését az öreg szúnyogra…
bízzák.
Azt mondja az idős szúnyog:
– Először csak vékony ágakat tegyetek rá, aztán meg olyat, mint a combom!
A tanitó néni kérdezi az iskolában a gyerekeket:
– Mi az, négy lába van, barna és az erdőben él?
– Medve!
– kiabálják a gyerekek.
– Jó a gondolat – mondja a tanitó néni -, de lehetne őzike is!
A tanító néni folytatja:
– Mi az, zöld, fűben van és ugrik?
– Béka!
– kiabálják a gyerekek.
– Jó a gondolat – mondja a tanító néni -, de lehetne szöcske is!
Ekkor Jancsika megkérdezi a tanító nénit:
– Mi az, amit ha a tanító néni a szájába vesz, akkor nagy és kemény, s mikor kiveszi, kicsi és puha?
A tanító néni hatalmas pofont kever le Jancsikának, de az csak folytatja:
– Jó a gondolat, de lehetne rágógumi is!
Egyik nap egy idegen kutya jelent meg a házunk előtt. Látszott rajta…
hogy ápolt, jóllakott.
– Eltévedtél, kutyus?
– mondtam neki, és beengedtem a nappaliba.
A kutya rögtön otthon érezte magát, lefeküdt az egyik sarokba, és aludt 3-4 órát.
Amikor felébredt, kikérezkedett, és el is ment.
Másnap ugyanabban az időpontban ismét megjelent nálunk a kutya, megint beengedtem, aludt egyet, majd eltávozott.
Így ment ez még két héten át.
Egyszer a nyakörvére akasztottam egy cetlit ezzel az üzenettel:
"Kedves gazdi!
Az ön kutyája minden nap hozzánk jár aludni."
A következő napon a kutya egy másik cetlivel tért vissza, amin ez állt:
"Ez a kutya 5 gyerekkel lakik együtt, sohasem tudja magát rendesen kialudni.
Holnap én is eljöhetnék?
A gazda"
Hosszú sor kígyózik a húsbolt előtt, de csak nem akar fogyni…
inkább gyarapodik.
Egyszer csak kiszól az üzletvezető.
– Elvtársak, sajnos ma nem jut mindenkinek, holnap talán nagyobb szállítmány érkezik.
Kérem, csak a családosok maradjanak.
A sorból kilépnek sokan, de az továbbra sem fogy.
Megint kiszól az üzletvezető:
– Megkérem a pártonkívülieket, hogy ők is holnap próbálkozzanak.
Az emberek nagy része méltatlankodva szétszéled.
A boltvezető kijön, és halkan odaszól a várakozóknak.
– Kérem az elvtársakat, menjenek haza!
Ne mondják meg senkinek, de ma egyáltalán nem is érkezett áru.
Az erdőben a medve megnyitja a zenélő WC-t.
Mennek az állatok, egyszer csak beállít a nyuszika:
– Medve, tegyél be valami lassút, mert szarnom kell!
Két óra múlva kijön a nyuszika:
– K*rva anyád, mért a Himnuszt tetted be?
Egész végig állva kellett szarnom!
Nyuszika és a róka találkoznak az erdőben.
Nyuszika köszön:
– Szia vöröske!
– Te engem ne vöröskézz le!
– Miért, jobb lenne, ha lerókáználak…..!
?!
– Mi az? Elöl, hátul vérzik, és 4 lába van ?
– ???
– Boci, boci tarka, se füle, se farka…
A tanító néni éppen a három kismalac történetét meséli a gyerekeknek:
"Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer 3 kismalac.
A kismalacok házat akartak építeni, de nem volt elég téglájuk.
Elhatározták, hogy kérnek téglát az emberbarátjuktól.
Az első kismalac el is ment hát az emberhez, s amikor odaért, azt kérdezte:
– Szia, házat szeretnénk építeni.
Tudnál nekünk téglát adni?"
A tanárnő itt megáll és a gyerekeket kérdi:
– Mit gondoltok, mit mondott erre az ember?
Móricka jelentkezik:
– Nézd már bazdmeg!
Egy beszélő malac!
--[googlesitekit-end-of-content]-->
