Postai sztorik
Ettem a jó csabai szalámit, bőrét odatartottam Morzsi János kollégám orra alá:
– Kszi kszi… – és füttyögtem is hozzá.
Ez a Morzsi János haláli, elvarázsolt, elvont szivar volt a postán.
Büntetésből beültették a levélfelvétetelbe, ezt a munkakört utálta a legjobban.
Piszok lassan szolgált ki, ráadásul szódásüvegaljú szemüvege volt.
Beszól egy ügyfél az ablakon:
– Miért nem szolgál ki?
Talán jöjjek holnap?
Jani rövidlátón rápislog:
– Gyere a jövő héten.
Vicc: Sztorik
Középiskolai kollégiumban egy este nem hagytak aludni a haverok.
Kimentek a WC-re és amikor jöttek vissza már támasztottam az ajtót, ők meg nyomták.
Az ajtó persze leesett nagy zajt csapva.
A nevelőtanár jön felfelé, mindenki mintha misem történt volna beugrik az ágyába.
Az egyik srác az ugrás következtében lerúgott az asztalról egy még nem elpezsgett Plussz-szal ízesített poharat.
A tanár bejön, korom sötét van.
– Mi történt fiúk?
– mindenki alszik.
– Az ajtó csak úgy leesett?
– még mindig alszik mindenki, de a Plussz az pezseg a földön, erre a nevelőtanár:
– Mi ez a hang fiúk, gáz?
– és ahogy ezt kimondta fogta az �-NGYÚJTÓJÁT és bevilágította az egész szobát az öngyújtó lángjával.
Képzelhetitek, na itt elpattan mindenkiben valami és csak sírtunk, de nem a fájdalomtól.
Ezt a mókát a tanár honorálta egy nevelőtanári figyelmeztetéssel.
