Nemcsak a kialvatlanság, a rendszeresen túl hosszú alvás is gond lehet: mindkettő magasabb halálozási kockázattal járhat. A Semmelweis Egyetem friss elemzése szerint a 7 óránál kevesebb vagy a 9 óránál több alvás a stroke esélyét is növelheti. A jó hír az, hogy az alvási szokásokon sokszor egyszerű, mindennapi változtatásokkal lehet javítani.
A vizsgált adatok alapján azoknál, akik éjszakánként kevesebb mint 7 órát alszanak, 14 százalékkal nő a halálozás kockázata. A rendszeresen legalább 9 órát alvóknál ez a kockázat már 34 százalékkal magasabb volt a napi 7–8 órát alvókhoz képest. A kutatás több mint 2,1 millió felnőtt adatait fogta össze, 79 nemzetközi publikáció elemzésével, vagyis nem egy szűk mintáról van szó.
Miben különböznek a férfiak és a nők?
A nemek között is markáns eltérések rajzolódtak ki. A férfiaknál a 7 óránál kevesebb alvás 16 százalékkal, a 8 óránál több pedig 36 százalékkal növelte a halálozási kockázatot. A nőknél a rövid alvás 14 százalékos, a hosszú alvás 44 százalékos emelkedéssel járt. A pontos okok egyelőre nem tisztázottak, de a háttérben hormonális, viselkedésbeli vagy szív- és érrendszeri tényezők is állhatnak.
Az alvásprobléma nem ritka mellékszál, hanem gyakori állapot. A leggyakoribb alvászavar a krónikus álmatlanság, vagyis az inszomnia, és korábbi kutatások szerint a világ népességének körülbelül egyharmada legalább egyszer megtapasztalja az álmatlanságot élete során. Nagyjából 10 százalék szenved krónikus inszomniában. A tartós alváshiányt a vizsgálatok az elhízással, a cukorbetegséggel, a szív- és érrendszeri betegségekkel és az immunrendszer gyengülésével is összefüggésbe hozzák.
Hogyan függ össze az alvás a stroke-kal?
Egy másik elemzésben a kutatók azt nézték meg, hogyan kapcsolódik az alvásidő a stroke gyakoriságához és a stroke-hoz köthető halálesetekhez. Azoknál, akik éjszakánként 5–6 órát aludtak, 29 százalékkal nagyobb volt a stroke esélye, és 12 százalékkal nőtt a stroke-hoz kapcsolódó halálozás kockázata. A 8–9 óránál többet alvóknál a stroke kialakulásának esélye 46 százalékkal, a halálozásé 45 százalékkal volt magasabb.
A stroke világszerte az egyik vezető halálok, és gyakran tartós rokkantságot is okoz. Az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint évente 15 millió embert érint: ötmillióan meghalnak, további ötmillióan pedig maradandó károsodást szenvednek, például beszéd- vagy látásvesztést, bénulást vagy kognitív zavarokat. A legtöbb eset megelőzhető lenne a vérnyomás megfelelő szabályozásával és a dohányzás elkerülésével.
Mit lehet tenni a pihentetőbb alvásért?
A szakértői javaslatok nem radikális fordulatokról szólnak. A következetes alvási rutin, a lefekvés előtti képernyőhasználat és az erős fények visszafogása, valamint a sötét, hűvös és csendes hálószoba mind segíthet. Az alkohol teljes kerülése, a koffein mértékletes fogyasztása és a rendszeres testmozgás szintén támogatja a pihentető alvást.
A téma azért különösen fontos, mert a mindennapi szokások ma is sokaknál az alvás rovására mennek. A megnövekedett munkateher, a digitális eszközök állandó használata, a gyakori stressz és a váltott műszakos vagy rendszertelen beosztás könnyen felborítja a biológiai ritmust. A kutatók szerint az alvásidőt érdemes komolyan venni a stroke-megelőzésben is, mert ez egy olyan életmódbeli tényező, amelyen lehet változtatni.
Nem az a cél, hogy valaki egyik napról a másikra tökéletes alvóvá váljon. Már az is sokat számíthat, ha ugyanabban az időben fekszik le, lefekvés előtt lejjebb veszi a fényeket, és nem viszi magával az egész esti képernyőidőt az ágyba. Ha az alvás tartósan rövid vagy szokatlanul hosszú marad, az már önmagában is jelzés arra, hogy érdemes komolyabban venni a napi rutint.
A vizsgálatok a Semmelweis Study hosszú távú kutatási programjához kapcsolódnak, amely az életmódbeli tényezők és az egészség összefüggéseit követi. A mostani eredmények egy irányba mutatnak: az alvás hossza nem mellékes részlet, hanem az egészségi kockázatok egyik fontos eleme.
