A családi járulékkedvezmény a családi kedvezmény szja-alapból fel nem használt részének 15 százalékával csökkentheti a saját fizetendő tb-járulékodat, bizonyos esetekben pedig a nyugdíjjárulékodat. Legfeljebb a fizetendő járulékot lehet így lenullázni: a különbözet nem jár külön támogatásként. A kedvezményhez családikedvezmény-jogosultság és biztosítotti státusz szükséges; a szabályos megosztásban részt vevő biztosított házastárs vagy élettárs is jogosult lehet rá. Év közben adóelőleg-nyilatkozattal, illetve az éves szja-bevallásban érvényesítheted.
Hogyan működik a családi járulékkedvezmény?
A családi kedvezmény és a családi járulékkedvezmény ugyanannak a keretnek két felhasználási módja. Először a családi kedvezmény csökkenti az összevont adóalapot. Ha az adóalap nem elég a teljes keret kihasználásához, a megmaradó adóalap-kedvezmény 15 százaléka fordítható járulékcsökkentésre.
Az adóalap-kedvezmény tehát nem azonos a megtakarított összeggel. A számítás menete: a rád jutó családi kedvezményből le kell vonni az adóalappal szemben már érvényesített részt, majd a maradékot meg kell szorozni 15 százalékkal. Az így kapott eredményt korlátozza a kedvezménnyel csökkenthető saját járulék összege. Közös igénybevételnél a másik jogosult által felhasznált részt is figyelembe kell venni: ugyanaz a keret nem használható fel kétszer.
Számítási példa a járulékplafonra
Egy feltételezett havi elszámolásban a családi kedvezményből az szja-alap csökkentése után 100 000 forint marad felhasználatlanul. Ennek 15 százaléka 15 000 forint. Ha az adott hónapban 12 000 forint, kedvezménnyel csökkenthető járulék terhel, akkor a tényleges családi járulékkedvezmény 12 000 forint: a járulék nullára csökken, a fennmaradó 3 000 forintot nem fizetik ki ezen felül. A példában szereplő 100 000 forint feltételezett maradvány, nem egy meghatározott gyermekszámhoz tartozó havi keret.
Kik érvényesíthetik?
Főszabály szerint az a biztosított jogosult, aki az szja szabályai alapján családi kedvezményre is jogosult. Ide tartozhatnak például a családi pótlékra jogosult szülők. A családi kedvezményt szabályosan megosztással érvényesítő biztosított házastárs vagy élettárs szintén igénybe veheti a járulékkedvezményt.
Az élettársi kapcsolat önmagában nem jelent minden esetben önálló családikedvezmény-jogosultságot. Más a helyzete az együtt élő vér szerinti szülőknek, és más a szülő olyan élettársának, aki nem a gyermek vér szerinti szülője. Utóbbinál a családi pótlékra való jogosultsághoz további feltételek kapcsolódnak, például a közös lakó- vagy tartózkodási hely és az élettársi kapcsolat megfelelő igazolása. A jogosulti kör részleteit a NAV családi kedvezményről szóló tájékoztatójában ellenőrizheted.
Az éves megosztás lehetősége nem jelent automatikusan évközi jogosultságot. Havi vagy negyedéves családi járulékkedvezményt nem érvényesíthet az, aki az szja szabályai szerint maga nem jogosult családi kedvezményre.
Felváltva gondozott gyermek esetén
Ha a külön élő szülők azonos időtartamban, közös szülői felügyelettel gondozzák a gyermeket, és a családi pótlékot 50–50 százalékban kapják, a családi kedvezményre is ilyen arányban jogosultak. Saját részüket egymástól függetlenül érvényesíthetik, egymás között nem csoportosíthatják át. A jelenlegi házastársukkal viszont a saját részüket közösen is igénybe vehetik.
Milyen jövedelem és járulék csökkenthető?
A két kedvezmény eltérő alapot csökkent. Attól, hogy egy jövedelem után családi adóalap-kedvezmény érvényesíthető, még nem következik, hogy ugyanahhoz a jövedelemhez csökkenthető tb-járulék is tartozik.
| Jövedelem vagy helyzet | Mit jelent a gyakorlatban? |
|---|---|
| Biztosítottként szerzett munkabér | Először az szja-alap csökken; a fel nem használt keret 15 százaléka a saját fizetendő tb-járulékot csökkentheti. |
| Gyermekgondozási díj, GYED | A fel nem használt családi kedvezmény a GYED után fizetendő nyugdíjjárulékot is csökkentheti. A GYED saját szja-kedvezménye megelőzi a családi kedvezményt. |
| Bérbeadás és más, összevont adóalapba tartozó jövedelem | A családi kedvezmény az összevont adóalapot csökkentheti. Járulékkedvezményhez ezen felül kedvezménnyel csökkenthető, saját fizetendő járulék is kell. |
| Biztosított egyéni vállalkozó vagy őstermelő | A kedvezmény a rá vonatkozó külön járulékalap- és bevallási szabályok szerint érvényesíthető. |
| Nincs kedvezménnyel csökkenthető saját járulék | Nincs miből járulékkedvezményt levonni; a fel nem használt keret önmagában nem alapoz meg kifizetést. |
A családi adóalap-kedvezmény az összevont adóalaphoz kötődik, nem tetszőleges jövedelem adójából vonható le. A járulékkedvezmény pedig nem a munkáltató közterheit, hanem a téged terhelő tb- vagy az érintett esetekben nyugdíjjárulékot csökkenti.
Egyéni vállalkozóként különösen fontos a ténylegesen figyelembe vehető járulékalap. Átalányadózásnál, ha a törvény szerint a minimálbér a havi járulékalap, a kedvezmény a járulékalapnak csak az átalányban megállapított havi jövedelmet meg nem haladó része utáni járulékra használható fel; ebbe az adómentes átalányjövedelem is beleszámít. Nem szabad tehát automatikusan a teljes minimumjárulékot csökkenthetőnek tekinteni.
Hogyan kérheted év közben?
- Egyeztesd a felosztást a másik jogosulttal. Ha többen jogosultak, közösen kell nyilatkoznotok akkor is, ha mindent egyikőtök vesz igénybe. A felváltva gondozó szülők a saját 50 százalékukról egymástól függetlenül nyilatkozhatnak.
- Töltsd ki a családi kedvezmény adóelőleg-nyilatkozatát. Ezt az ONYA-ban elektronikusan intézheted, vagy papíron átadhatod a munkáltatódnak, rendszeres bevételt juttató kifizetődnek.
- Ellenőrizd a járulékkedvezményre vonatkozó választást. Ha családi kedvezményt kérsz, a munkáltató vagy kifizető a járulékkedvezményt is automatikusan figyelembe veszi, ha annak feltételei fennállnak. Külön azt kérheted, hogy ne alkalmazza.
- Nézd meg a bérjegyzékedet. Ellenőrizd, milyen összegű családi adóalap-kedvezményt és családi járulékkedvezményt számoltak el. A járulékcsökkentés nem haladhatja meg az érintett havi saját járulékodat.
GYED esetén a nyilatkozatot a foglalkoztatónál működő társadalombiztosítási kifizetőhelyhez, ennek hiányában a foglalkoztató székhelye szerint illetékes kormányhivatalhoz kell benyújtani. Az ellátásokhoz kapcsolódó eljárást a Magyar Államkincstár tájékoztatója részletezi.
Biztosított egyéni vállalkozóként a havi, őstermelőként a negyedéves kedvezményt a járulékbevallásodban szerepelteted, és az annak megfelelő járulékösszeget nem fizeted meg.
Mit kell ellenőrizned az éves szja-bevallásban?
A családi járulékkedvezmény az éves szja-bevallásban is érvényesíthető, és az év közben felhasznált összeget is fel kell tüntetni. Ehhez használd a munkáltatói és kifizetői igazolásokat. Közös érvényesítésnél a felosztásról is nyilatkozni kell, egymás adóazonosító jelének feltüntetésével.
A NAV bevallási kalkulátorai segíthetnek az elszámolásban és a jogszerűen felhasználható összeg ellenőrzésében. Fontos korlátjuk, hogy a többi adóalap-kedvezménnyel nem számolnak.
Önmagában azért nem kell újraszámolnod és visszafizetned a szabályosan, havonta vagy negyedévente igénybe vett járulékkedvezményt, mert az éves bevallásodban az összevont adóalap után mégis szja-kötelezettséged keletkezik. Ez azonban nem mentesít a jogosulatlan igénybevétel következményei alól.
Mi történik jogosulatlan igénybevételnél?
Ha jogosultság nélkül vettél igénybe havi vagy negyedéves családi járulékkedvezményt, azt az szja-bevallás benyújtására előírt határidőig vissza kell fizetned. A visszafizetési kötelezettséget személyi jövedelemadóként kell teljesíteni.
Emellett a befizetési kötelezettség 12 százalékának megfelelő különbözeti bírság is terhelhet. A bírságot nem kell alkalmazni, ha a befizetési kötelezettség nem haladja meg a 10 000 forintot; ez nem jelenti a jogosulatlanul felvett kedvezmény visszafizetésének elengedését.
