Az internetes csalások lényege egyszerű: azt akarják elérni, hogy maga adja meg az adatait, vagy jóváhagyjon valamit, amit nem lát át. Ha tudja, mire kell figyelni, sokkal kisebb az esélye annak, hogy a pénze rossz helyre kerüljön. A csalók többnyire a bejelentkezési adatokat vadásszák le, mert ezekkel be tudnak jutni az internetbankba vagy a mobilbankba. Ehhez nem különleges technikát használnak, hanem megtévesztést, sürgetést és magabiztos fellépést.
Az első gyanús jel az, amikor valaki banki ügyintézőnek adja ki magát, és azt kéri, hogy „erősítse meg” az adatait. Bank soha nem kér titkos adatot sem e-mailben, sem telefonon. Ha egy üzenet tele van helyesírási hibával, furcsa a nyelve, vagy azonnali cselekvésre nyom, az már önmagában intő jel. Ugyanez igaz akkor is, ha zárolással ijesztget, vagy épp valami előnyt, nyereményt ígér.
Mit árul el az SMS-kód?
Előfordul, hogy a csalók egy egyszer használatos kódot kérnek be, miközben a bank valóban küld SMS-t. Ettől még nem lesz biztonságosabb a helyzet. A döntő kérdés az, hogy mire ad engedélyt a kód.
Az átutalásokat jóváhagyó üzenetnek tartalmaznia kell a célszámlát és az összeget is. Ezért az SMS-t mindig el kell olvasni, mielőtt bárhová beírná a kódot. Ha hívás közben bizonytalanná válik, bontsa a vonalat, és a bank hivatalos honlapján szereplő elérhetőségen hívja vissza az ügyfélszolgálatot.
Amikor alkalmazást akarnak telepíttetni
Van olyan csalás is, amikor a gyanútlan ügyfelet képernyőmegosztó program telepítésére veszik rá. Ilyenkor az eszközre olyan alkalmazás kerülhet, mint az AnyDesk, a RustDesk vagy a TeamViewer, és ezzel illetéktelenek hozzáférhetnek a telefonhoz vagy a számítógéphez. A trükk gyakran hivatalosnak tűnő telefonhívással indul, de megtévesztő üzenetben kapott link is elindíthatja, sőt nem hivatalos alkalmazásboltban letöltött játék vagy program is lehet a csapda.
Banktól ilyesmit nem kérnek. Nem szokás arra kérni az ügyfelet, hogy távoli vezérlő programon keresztül lépjen be, vagy azon keresztül hagyjon jóvá tranzakciót. Ha ilyen helyzetbe kerül, a tranzakciót nem szabad jóváhagyni, az esetet pedig azonnal jelezni kell a számlavezető banknak és a rendőrségnek.
Hamis oldal vagy trójai levél?
A megtévesztő banki oldalak gyakran szinte pontos másolatai az eredetinek. A logó, a színvilág, az elrendezés és a menürendszer is ismerősnek tűnhet, mégis egy apró eltérés elég ahhoz, hogy rossz helyre írja be az adatait. A valódi oldalon a böngészőben látszik a lakat ikon, és https kapcsolat épül fel. Belépés előtt a címet is meg kell nézni: egyetlen betű eltérése is árulkodó lehet.
A linkre kattintós trükk ugyancsak gyakori. Ilyenkor egy e-mail adategyeztetést, ügyintézést vagy valamilyen egyszerű feladatot ígér, de a mellékelt hivatkozás valójában kártékony szoftvert tölthet le. Ez megpróbálhatja kikapcsolni a védelmet, elkapni a bejelentkezési adatokat, majd továbbítani őket a csalóknak.
Ha a levél szokatlan, idegen nyelvű, furcsán van megfogalmazva, vagy olyan linket tartalmaz, amely programot akar telepíteni, jobb megállni. A küldőt csak hiteles forrásból származó elérhetőségen érdemes ellenőrizni, nem a levélben megadott számon vagy címen. Ha már megadta az azonosítóját vagy jelszavát egy megtévesztő üzenetben, minél előbb le kell tiltani ezeket, és értesíteni kell a pénzügyi intézményt.
Ha bármelyik lépésnél gyanús valami, ne hagyja jóvá a műveletet, és a bank hivatalos elérhetőségén kérjen visszaigazolást. Ha már megadta az adatait, ne várjon vele.
