A gyerektartás nem automatikusan a fizetés 20 százaléka: a bíróság általában a kötelezett szülő átlagos jövedelmének 15–25 százalékában állapítja meg, és közben több családi körülményt is mérlegel. A döntésnél nem csak a havi munkabér számít, hanem az előző egy év összes jövedelme, a gyermek indokolt szükségletei, a másik szülő vagyoni helyzete és a többi eltartott gyermek is. 2026-ban az állami megelőlegezés felső határa is 96 840 forint gyermekenként havonta.
Mi alapján számítják ki a tartásdíjat?
A tartásdíjat mindig konkrét havi forintösszegben állapítják meg, nem százalékban írják le a végső döntést. A kiindulópont ugyan a 15–25 százalékos tartomány, de a bíró ennél többet vagy kevesebbet is megállapíthat, ha az ügy körülményei ezt indokolják.
Az egyik legfontosabb szempont a gyermek indokolt szükséglete: az étkezés, a ruházkodás, a lakhatás, az iskoláztatás és az egészségügyi kiadások. Egy középiskolás, egy óvodás és egy fejlesztésre szoruló gyermek költségei nyilvánvalóan nem azonosak, ezért az összeget mindig az adott helyzethez igazítják.
A bíróság nemcsak a fizetésre kötelezett szülő keresetét vizsgálja. Beleszámít a kereset megindítása előtti egy év teljes jövedelme, a másik szülő bevétele és vagyona, a gyermek saját jövedelme, valamint a családi pótlék és más gyermek után járó ellátások is. Ezek a tételek azonban nem váltják ki automatikusan a gyermektartást.
Mi történik több gyermek vagy változó körülmények esetén?
Ha a kötelezett szülőnek több eltartási kötelezettsége van, az összes tartási igény együtt sem haladhatja meg a jövedelem 50 százalékát. Ez azt jelenti, hogy a gyermektartás mellett más tartási kötelezettségek is beleszámítanak a felső korlátba, vagyis az újabb gyermek önmagában nem húzza le automatikusan a korábban megállapított összeget.
A tartásdíj később módosulhat is, ha lényeges körülményváltozás történik. Ilyen lehet a gyermek szükségleteinek növekedése, a szülő tartós jövedelemcsökkenése vagy egy új eltartási kötelezettség. A munkahely elvesztése önmagában még nem szünteti meg a fizetési kötelezettséget, de vita esetén kérhető a bírósági módosítás.
A gyerektartás nem szűnik meg automatikusan a 18. születésnapon sem. Középiskolai tanulmányoknál legfeljebb 20 éves korig, továbbtanuló nagykorú gyermeknél pedig megfelelő feltételekkel általában 25 éves korig is fennmaradhat a kötelezettség.
Ha a tartásdíjat jogerős bírósági határozat állapította meg, de a behajtása átmenetileg nem lehetséges, az állam meghatározott feltételekkel megelőlegezheti az összeget. A 2026-os felső határ gyermekenként havi 96 840 forint, és az állam ennél magasabb összeget akkor sem fizethet, ha a bíróság később ennél nagyobb tartásdíjat állapított meg.
