A nyugdíj előtti védett kor nem 55 évesen indul, és nem a Nők 40 alapján dől el: a jelenlegi 65 éves korhatár mellett egységesen 60 éves kortól jár. Ez azért fontos, mert a védelem nemcsak a felmondás esélyét változtatja meg, hanem azt is, mikor járhat emelt végkielégítés, illetve milyen feltételekkel igényelhető a nyugdíj előtti álláskeresési segély, a nyes.
Kik tartoznak a védett korba?
A Munka Törvénykönyve szerint az számít védett korúnak, aki a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt megelőző öt éven belül van. Mivel Magyarországon most mindkét nemnél 65 év a korhatár, ez a munkajogi védelem egységesen a 60 éves kortól kezdődik. A szabály elsősorban a határozatlan idejű munkaviszonyban állókat érinti.
A sok félreértés egyik oka a Nők 40 kedvezményes nyugdíj. Ez egy külön lehetőség, amely 40 év jogosultsági idő után teszi lehetővé a nőknek, hogy a nyugdíjkorhatár előtt visszavonuljanak, de ettől még nem válnak hamarabb védetté a munkajogban. Vagyis ha valaki 40 év jogosultsági idővel már jogosult lenne a kedvezményes nyugdíjra, de még nem múlt el 60 éves, a védett kor szabályai még nem illetik meg.
Mit jelent a felmondási védelem?
Védett korban a munkáltató nem mondhat fel ugyanúgy, mint máskor. Ha a felmondás oka a dolgozó magatartása, csak akkor jogszerű, ha a munkavállaló szándékosan vagy súlyos gondatlansággal, jelentős mértékben megszegi a munkaviszonyból eredő kötelezettségeit. Ez már olyan súlyú eset, amely akár az azonnali hatályú felmondást is megalapozhatja.
Ha a felmondás nem a magatartáshoz kapcsolódik, hanem a munkavállaló képességével vagy a munkáltató működésével függ össze, a munkáltatónak először azt kell megvizsgálnia, van-e a cégnél a dolgozó képességeinek megfelelő másik, betöltetlen munkakör. A felmondás csak akkor állja meg a helyét, ha ilyen pozíció nincs, vagy ha a dolgozó nem fogadja el a felajánlott munkát.
Mikor jár emelt végkielégítés?
Ha a védett korú munkavállaló munkaviszonyát nem a saját magatartása miatt szüntetik meg, emelt összegű végkielégítés járhat. Ennek mértéke a munkaviszony hosszától függ: 3 év után az egyhavi alap mellé még egyhavi távolléti díj adódik, legalább 20 év után pedig az öthavi alaphoz további háromhavi távolléti díj társul.
Fontos korlát, hogy súlyos magatartási okból történő felmondásnál végkielégítés nem jár. A védelem tehát nem azt jelenti, hogy a munkáltató ne mondhatna fel egyáltalán, hanem azt, hogy szűkebb okokból és szigorúbb feltételekkel teheti meg.
Mi a helyzet a határozott idejű szerződéssel és a nyes-sel?
Határozott idejű munkaviszonynál a védelem nem működik ugyanúgy: ha a szerződés lejár, a munkaviszony automatikusan megszűnik, külön felmondás nélkül, és ebben az esetben végkielégítés sem jár. Ez a szabály akkor is érvényes, ha a dolgozó már a védett korba tartozik.
Ha valaki elveszíti az állását, és legfeljebb öt éve van hátra a nyugdíjkorhatárig, igényelheti a nyugdíj előtti álláskeresési segélyt, vagyis a nyes-t. Ennek összege 2026-ban a minimálbér 40 százaléka, ami bruttó 129 120 forint havonta. Aki a következő éveire készül, annak ezért nemcsak a nyugdíjkorhatárt, hanem a munkaviszony típusát és a felmondás okát is érdemes külön megnéznie.
