A kisvárosi plébános egy vasárnap komoly arccal áll a szószékre.
Megköszörüli a torkát, majd ünnepélyesen bejelenti:– Híveim!
A templom tetőszerkezete életveszélyes állapotban van, a vakolat hullik, az orgona pedig már inkább sóhajt, mint zenél.
Ezért adakozást hirdetünk a felújításra.
Aki tud, segítsen!
A padsorokban csend.
Mindenki köhécsel, cipőt igazít, pénztárcát mélyebbre süllyeszt.
Egyszer csak feláll a városka legismertebb örömlánya, végigméri a gyülekezetet, majd nyugodt hangon megszólal:– Tisztelendő atyám, én félmillió forintot ajánlok fel.
A templomban döbbent susmogás fut végig.
Az atya arca vörös lesz, az öklét a szószékre csapja:
– A te pénzed?!
Az a bűnös, mocskos pénz nem kell az Úr házába!
Már mindenki feszeng, amikor a hátsó sorból egy halk, de határozott hang megszólal:– Fogadja el nyugodtan, tisztelendő úr…Az a pénz is a hívektől származik.
