Az öreg, erősen nagyothalló, dúsgazdag vénkisasszony egy felkapott
üdülőhelyre utazik a szobalányával.
Mindennap, későn érkezik haza, s a lánynak ébren kell megvárnia őt, amiért napról napra dühösebb.
Egy alkalommal aztán a vénkisasszony még csak nem is, mint szokott,
éjféltájban ér haza, hanem hajnali fél háromkor.
A szobalányban forr a méreg.
– Te rohadt vén satrafa, mostanáig a kaszinóban evett a fene?
– sziszegi, miközben lesegíti úrnője kabátját.
– Nem kicsikém.
Ma a városban voltam hallókészüléket venni.
