Bemegy a skót a szobájába, és egy ördögöt talál ott.
Menten ráförmed:
– Hát te hogy kerültél ide?
– A kéményen át.
A házigazda fölkapja a telefont, de az ördög lefogja a kezét:
– Jaj, könyörgök, csak ne telefonálj a papnak!
– Ki akar a papnak telefonálni?
A kéményseprőket hívom, hogy lefújjam a megrendelt kéménytisztítást.
A szőke nő Egyiptomban vakációzik. Az egész napos múzeumlátogatás végén a…
szöszi elfárad, ezért leül az egyik fáraói székre.
Az őr rögtön rákiabál:
– Mit képzel, hölgyem?!
Azonnal álljon fel II.
Ramszesz trónjáról!
– Jól van már, mit van úgy oda?
Majd ha jön, felállok.
A pápua törzs főnökét úgy hívták, hogy Puapó. Puapó már nagyon öreg volt…
meghalt, ezért a törzs tagjai elhatározták, hogy választanak egy pót Pápua Puapót.
Ez a pót Pápua Puapó nagyon szeretett pónilovakra vadászni, a popójukat levágta, megsütötte és megette, ezért elnevezték Pónilópopót-lopó Pótpápua Puapónak.
A sok póniló popótól már nagyon meghízott, ezért elnevezték, Puhapopójú-Pónilópopót-lopó Pótpápua Puapónak.
Az elhízás már kezdett veszélyessé válni, ezért a törzs varázslója azt tanácsolta neki, hogy szopogasson pimpógyökereket.
Ezért elnevezték Pimpógyökeret-szopó Puhapopójú-Pónilópopót-lopó Pótpápua Puapónak.
Mivel a törzs a Limpopó környékén élt, a törzsfőnök teljes neve így hangzott:
Limpopói Pimpógyökeret-szopó Puhapopójú-Pónilópopót-lopó Pótpápua Puapó.
Izgága kisgyerek a repülőn a stewardessnek:
– Néni kérem, nem fogunk belezuhanni az óceánba?
– Dehogyis kisfiam, nem fogunk!
– De ha mégis, akkor nem fogunk megfulladni a vízben?
– Ugyan dehogy, van minden ülés alatt mentőmellény!
– És néni kérem, a cápák nem fognak minket bántani?
– Az ülés alatt van egy speciális kenőcs, azzal bekenünk.
– És így nem fog megenni a cápa?
– De igen, de remélhetőleg annyira elmegy az étvágya, hogy minket már békén hagy.
Lim és Lom sétálnak egy nagy erdőben. Egyszercsak csörtetést hallanak maguk…
mögött és megjelenik egy hatalmas vadkan!
Szanaszét futnak ijedtükben, és amint a disznó kergeti őket elveszítik egymást szem elől és eltévednek.
Mindketten szomorúan bolyonganak, nem találják egymást.
Lim erre, Lom arra…
Lom kisétál egy nagy tisztásra, de nagyon fél, és hogy ne érezze annyira az egyedüllétet és a félelmet elkezd egy hatalmas "I" betűt ásni a rétre.
Lim közben meglátja nyuszikát amint répát majszol és megkérdi:
-Nyuszi koma!
nem láttad a barátomat, Lomot?!
nagyon félek!
És nem találom!
-mondja szomorúan.
Mire Nyuszkó elgondolkozva:
-Hmmm.
Társadalombiztosítás…
Lim tovább keresi Lomot, találkozik a nagyothalló nyuszikával:
– Szia nyuszika!
Nem láttad a társamat Lomot, elveszett, és ha fél, hallá szokott változni.
– Nemhallom!
Egy rendőr utazik a vonaton. Odamegy hozzá a kalauz…
és miután lekezelte a jegyét megkérdezi:
– Ki az?
Az apám fia és nem én vagyok?
– Nem tudom.
– Az öcsém, te hülye!
A rendőr bemegy az őrszobába s megkérdezi társát:
– Ki az?
Az apám fia, és nem én vagyok?
– Nem tudom.
– A kalauz öccse, te hülye!
Müller és Stirlitz sétálnak a Dráva partjánál.
– Stirlitz – gondolja Müller.
– Müller – gondolja Stirlitz.
– Blugy-blugy – gondolja a fuldokló ember.
Apa mondja anyának:
– El kell vinnem a vekkert az óráshoz, azt hiszem, ideje már kitisztítani.
Mire Zsuzsika közbeszól:
– Dehogy kell azt, apu, hisz tegnap este jól kimostam a kádban!
Nyuszika sétál a tisztáson és egyszer csak talál egy ötujjas kesztyűt…
Felemeli és sétál tovább.
Találkozik a tehenekkel, akik a tisztás másik szélén legelésznek.
Odaszól nekik a kesztyűt lobogtatva:
– Hé, csajok!
Melyiketek vesztette el a melltartóját?
– Mit csinál a szőke nő, ha egy süllyedő hajóban a nyakig ér neki a víz?
– Fejre áll, hogy csak a bokájáig érjen.
Mórickát megkérdezi a matektanár:
– Hogyan osztanál el 15 barackot 7 gyerek közt?
– Lekvárt főznék belőle!
– Uram, az ön kisfia még egyetlen összeadást sem végzett jól!
– Ne haragudjon rá, tanító néni, én ugyanis anyakönyvvezető vagyok!
– Mi az? Vödör alján egy szem rizs?
– Etióp kisfiú egész éjjel hányt.
Alváshoz készülődik a család. A gyerekszobában a kislány megkérdezi a…
mesekönyvet lapozgató anyukájától:
– Minden mese úgy kezdődik, hogy „egyszer volt, hol nem volt?”
– Nem, édesem, van ami így kezdődik:
„Drágám, ma este megint túlóráznom kell!
”
– A modern festmények alkotói miért írják a nevüket a jobb alsó sarokba?
– Nehogy fordítva akasszák fel a képeiket a falra.
