John és Szása találkoznak, és arról kezdenek el beszélgetni…
hogy melyik országban nagyobb a demokrácia:
– Nálunk olyan nagy a demokrácia, hogy én elmegyek a Fehér Házhoz, és lepisálom a kerítést, ha akarom – mondja John.
– Nálunk olyan nagy a demokrácia – kezdi el beszédét Szása – hogy én elmegyek a Kremlbe, és a Lenin Mauzóleum tövében szarok egyet, ha akarok.
John közben már bánja, hogy túl nagyot hazudott, ezért próbál picit enyhíteni a dolgon:
– Az igazság az, hogy azért körülnézek, hogy nem látja-e valaki.
Mire Szása:
– Hát azért én se tolom le a gatyámat.
Vicc: Szibériai büntető- és munkatábor. Az egyik rab a másikhoz:
– Ide nem nagyon jönnek el a hírek.
Azt sem tudom, hogy mi lett a Fisher – Szpaszkij sakkmérkőzés eredménye.
– Vesztettem.
Vicc: – Miért van sötétség Magyarországon?
– ???
– Mert a törökök elvitték a holdat, a parlamentben pedig lopják a napot!
Vicc: Az iraki határon egy amerikai járőr talál egy halott iraki és egy véres fejű…
amerikai katonát.
Odamennek az életben maradt amerikai katonához, nagy nehezen magához térítik.
Kérdik tőle, mi történt?
– Tudjátok, éppen járőröztem, amikor megláttam ezt a szerencsétlen irakit.
Odakiáltottam neki:
"Szaddám Husszein egy idióta barom!
" Ő meg visszakiáltott:
"Bill Clinton egy idióta barom!
" Aztán amikor egymás kezét rázogattuk, meg hátbaveregettük egymást, elütött egy kamion.
Rendszerváltás Oroszországban.
A párttitkár idegesen járkál az irodájában.
Egyszerre csak, megkérdezi a falon lógó Lenin képet:
– Iljics, Iljics, mi lesz velünk?
– Mi lenne – szól a kép – engem leakasztanak, téged meg fel.
Egy orosz paraszt reggel kimegy a földre kapálni. Összeszedi magát…
de a kapuban megáll:
– No!
Lenin könyv nálam van, párttagsági nálam van, Pravda nálam van, minden rendben!
Mehetünk!
A falu végén ismét leellenőrzi magát:
– Lenin élete nálam van, párttagsági igazolvány nálam van, Pravda nálam van.
Mehetek tovább!
Kiér a földekre, megint végignézi magát:
– Lenin élete nálam van, párttagsági nálam van, Pravda nálam van, minden rendben… Hű a picsába, a kapát meg otthon felejtettem!
Gorbacsov beszédet tart. A nézőközönség sorai közt:
– Uram, nem venné le a kalapját, nem látom jól Gorbacsov elvtársat!
Nemsokára…
– Uram, nem húzódna egy kicsit arrébb, még mindig nem látom tökéletesen!
Nemsokára…
– Uram, kérem, csak még egy picit…
– Távcsövet ne adjak?
– Nem, köszönöm, az van a puskámon is.
Rákosi ellátogat a bolondok házába, ahol az összeterelt betegeknek beszédet…
tart.
A bolondok lelkes tapssal jutalmazzák, néhány ember azonban nem nyilvánítja ki a tetszését.
Máris ott terem néhány ÁVH-s:
– Maguk miért nem tapsolják meg Rákosi elvtársat?
– Mert mi ápolók vagyunk és nem bolondok!
– hangzik a válasz.
Hogy miért kell sokat dolgoznom?
10 millió lakosa van az országnak, ebből három és fél millió nyugdíjas, ami azt jelenti, hogy a maradék hat és fél milliónak kell megcsinálni az összes munkát.
Hétszázezren tanulnak, ami azt jelenti, hogy a maradék 5.8 millió emberre marad az összes munka.
A dolgozókból nyolcszázezren a kormánynak dolgoznak, ami azt jelenti, hogy a maradék 5 milliónak kell megcsinálnia mindent.
Fél millió embert alkalmaz a katonaság, ami azt jelenti, hogy maradt 4.5 millió ember, akikre az összes munka hárul.
Vegyük azt az összes embert, aki a Parlamentben, polgármesteri hivatalokban, állami támogatású intézményekben dolgozik, s megkapjuk azt a maradék másfél millió embert, akikre a tényleges munka elvégzése esik.
Egy adott pillanatban háromszázezer ember fekszik kórházban, van táppénzen, hozzájuk jön a fél millió munkanélküli, s máris megkapjuk azt a valódi embermennyiséget, ami pontosan hétszázezer embert jelent – no, hát ennyinek kell elvégeznie minden munkát.
Most olvastam a legújabb statisztikákat:
jelenleg 699 998 ember van börtönben, ami azt jelenti, hogy mindössze két emberre maradt minden munka – rád és rám.
Márpedig te, barátom, éppen a számítógéped előtt ülsz és hülye vicceket olvasol…
Egy középkorú férfi személyesen jelenik meg a belügyminisztériumban…
hogy útlevelet kérjen az USA-ba:
– Kihez megy és milyen célból?
– A bátyámat szeretném meglátogatni.
– A bátyjának mi a foglalkozása?
Csak azért kérdem, hogy vállalná-e az eltartás költségeit?
– Igen, mert a bátyám bankár.
– Jó, és miért menne ki hozzá?
– Mert a bátyám vak, és vezetgetni kell.
– Nem lenne egyszerűbb, ha hazahívná?
– Mondtam, hogy vak, nem hülye.
