Két székely fickó egy élő mókust akar átcsempészni a határon…
Ahogy a vámhoz közelednek, az egyikük beteszi a mókust a nadrágjába.
Hősiesen eljut a vámosig, de ott hirtelen kikapja a mókust és földhöz vágja.
– Ó te idióta, – szidja a társa – hát nem tudtál volna várni még 5 percet, amíg átjutunk?
– Ami sok, az sok!
Ez a rohadt mókus előrenézett, talált két mogyorót s elkezdte hámozni azokat.
Ezt még bírtam.
Azután hátra nézett, talált egy odút s megpróbált bejutni.
Még ezt is bírtam.
De mikor a mogyorókat be akarta vinni az odúba, na az már sok volt!
Vicc: Egy piros kis Polski húz egy Rolls Royce mellé a pirosnál. A vezetője kikiált:
– Van rádió a kocsijában?
– Ez csak természetes – válaszol a Rolls Royce vezetője.
– És telefax?
– Hát persze.
… – És franciaágy?
A luxuskocsi tulajdonosa elszégyelli magát, és elhajt az első szervízbe, ahol egy franciaágyat szereltet a kocsijába.
Egy hét múlva megpillantja a kis Polskit egy parkolóban.
Odamegy hozzá, és bekopog az ablakán:
– Van már franciaágy is a kocsimban!
– És ezért zavart meg zuhanyozás közben?
Vicc: Az egyetemen a diákok zárthelyit írtak. A professzor kiosztotta a kérdéseket…
majd az óra végén beszedte a dolgozatokat.
Amikor nekiállt javítani őket, észrevette, hogy az egyik diák egy ötezrest csatolt a dolgozatához, és ezt írta a válaszok helyett:
"Egy ezres minden osztályzatért"
Másnap aztán a vesztegetős diák megkapta a papírját, egy nagy egyessel, és mellé négyezer forint visszajárót.
Vicc: Egy nyugdijas meséli a másiknak, hogy azért még mindig van egy haragosa…
Ki lenne az kérdezi vissza a másik.
Hát a farkam !
Hogy-hogy ?
Nézd, fiatalkoromban én képes voltam miatta egész éjszakákat végig ácsorogni, hogy megkapja a magáét, most ő nem képes miattam öt percig állni.
– Figyu haver! Én úgy döntöttem, hogy elválok az asszonytól…
– De, hát miért?
– Unom már az örökös szurkálódásait!
– Mi az abszolút pofátlanság?
– Törpétől megkérdezni:
"Mi leszel, ha nagy leszel?"
A feleség anyja érkezik látogatóba,a férj megkérdi…
meddig tetszik maradni anyuka?
anyós:
amíg szívesen láttok.
mire a férj.
nahát anyuka hát már egy kávét se tetszik velünk meginni?
:)
A pópa, a tiszteletes és a rabbi arról beszélgetnek…
hogyan kell elosztani a perselyekbe bedobott pénzt.
A pópa:
– Egyharmada az Úré, egyharmada a szegényeké, egyharmada az enyém.
A tiszteletes:
– A fele az Úr házáé, a fele a szegényeké.
A rabbi:
– Én felteszem az egészet egy jó nagy tálcára és fedobom jó magasra, amit az Úr elkap az az övé, ami meg visszaesik az az enyém.
Egy orosz katona átkiált a kínai határon:
– Ej, százezer kínai, gyertek a domb mögé harcolni velem!
Átmegy százezer kínai, verekedés, csend…
Fél óra múlva az orosz harcos újra kiált:
– Ej, százezer kínai, gyertek a domb mögé harcolni velem!
Ismét átmegy százezer kínai, megint verekedés, majd csend…
Fél óra múlva újra hangzik a kiáltás:
– Ej, százezer kínai, gyertek a domb mögé harcolni velem!
Már menne megint százezer kínai, de a domb mögül előmászik egy összevert, de még élő kínai:
– Vigyázzatok fiúk!
Csapda!
Ketten vannak!
– Mi lesz Superman új neve, amikor papnak áll?
– ???
– áMEN.
– Mi volt tegnap az a nagy ordítozás szomszéd?
– Semmi különös, csak vízimentőst játszottunk a gyerekkel és az anyósom nem akart belefulladni a medencébe.
– Mi lenne, ha a cigányok szeme világítana a sötétben?
– ???
– Mátészalka úgy nézne ki, mint Las Vegas!
Tesiórán a gyerekek hanyatt fekve bicikliznek…
Mindenki teker, csak Móricka tartja az égnek a lábát.
– Móricka, te miért nem tekersz?!
– kérdezi tőle a tanár úr.
– Épp lejtőn gurulok…
Megy egy férfi a mezőn, és látja, hogy egy vak ember sétál nem messze…
Hirtelen észreveszi, hogy egy feldühödött bika rohan, egyenesen a vak felé.
Odakiált neki, a vak megfordul, elkapja a bika szarvát és a földre dönti.
A bika úgy megdöbben, hogy amikor talpraáll, ész nélkül elszalad.
– Ez igen, nem is gondoltam volna, hogy maga ilyen erős!
– mondja a férfi a vak embernek elismerően.
– Hajjaj, ha ez a rohadék biciklis nem szalad el, még két pofont is lekevertem volna neki!
A 3 éves Pistike fürdés közben vizsgálgatja a fütyijét:
– Anyu, ez az agyam?
– Még nem…
Rendőrök továbbképzésen vannak. Logika előadás, oktató kérdést tesz fel:
– Na, elvtársak, fölteszek egy nagyon könnyű kérdést, csak azért, hogy felmérjem, milyen a logikájuk:
négy oszlopos lába van, és nagy ormánya.
– ???
– Hát elefánt, elvtársak.
Akkor most figyeljenek kicsit jobban:
nyolc oszlopos lába van, és két nagy ormánya?
– ???
– Elvtársak, hát 2 elefánt.
Akkor most nagyon-nagyon figyeljenek, elvtársak:
az időt mutatja, és reggel csörög, hogy felébredjünk.
Rendőrök kórusban:
– Három elefánt…
Az orvos nem írhat fel receptre szúrásra alkalmas kézi fegyvert…
tehát a tőr vényen kívüli…
A rendőr számolja a foglyokat:
– Egy, kettő, három….
Meghallja ezt a főnöke:
– Nem úgy kell azt számolni!
Hanem így:
egy fő, két fő…
Elmegy a főnök és a rendőr nekiáll számolni:
– Egy fő , két fő, három fő, négy fő, öt fő, hat fő, hét fő, kedd, szerda…
Magyar tanárok figyelmébe ajánlom, mint hasznos segédanyag:
Boci boci tarka,
Se füle se farka,
Oda megyünk lakni,
Ahol tejet kapni.
A vers szerkezetileg egyértelműen két részre tagolható.
Az első egységet az első és a második sor alkotja, a másodikat a harmadik és a negyedik sor.
Ez már a rímképletből is világosan kiderül:
A A B B.
A verset az teszi igazán nagy művé, hogy egyszerre tartalmaz személyes és általános igazságokat.
Ezt már a felütésnél érzékelhetjük, a költő kétszer szólítja meg a bocit, és ezzel tudatja vélünk, hogy valójában nem egy, hanem két bociról van szó.
Az egyik boci természetesen a költő, akinek szerelmi bánata van.
Feltűnő, hogy az első szerkezeti egységben egyáltalán nem találhatók meg az igék, már ez is a leülepedettség, elhagyatottság érzetét kelti bennünk.
De ezt csak fokozzák a két sorban halmozottan előforduló oppozíciók.
A két sor már önmagában is oppozíciót alkot (van egy boci, aki tarka, de nincsen se füle se farka, a 'füle' szó magashangrendűsége is éles ellentétben áll a 'farka' szó mely hangrendűségével, a 'tarka' szó pedig önmagában alkotja a legerősebb oppozíciót, hiszen egyszerre fehér és fekete.
Ennyi ellentét nem lehet véletlen, és nem is utalhat másra, mint a szerelem természetének kettősségére, ami Catullus óta minden jelentős szerelmes vers sajátja.
Egy embert látunk magunk előtt, aki bár 'tarka', vagyis a költőiség minden szépségével, rútságával, örömével, bánatával fel van ruházva, mégis hiányérzete van.
Ez a hiányérzet minden beteljesületlen szerelem sajátja, a kedvese nélkül a költő sem érzi teljes embernek magát, és ezt vetíti elénk nagyon találóan egy fületlen és farkatlan boci képében.
A második szerkezeti egységben csak fokozódik a magányosság és az üresség érzete.
Itt jelenik meg a versben szereplő egyetlen ige, ez viszont annál kérlelhetetlenebbül, visszavonhatatlanabbul:
'megyünk'.
Az egész verset átszövő kettősség itt is megtalálható, hiszen szó van egyszer a költő érzéseiről, amik egytől egyig elhagyják a költőt, aki már képtelen arra, hogy eltartsa őket, és elköltöznek valaki másba, aki még képes táplálni őket, vagy 'ahol tejet kapni', és szó van az egész társadalomról, akiket eddig verseinek tejével itatott a költő, és akik szintén mind elpártoltak tőle, mivel szerelmi bánatában képtelen költeményeivel etetni őket.
A másik, az általános érvényű boci maga az étet.
Itt az első szerkezeti egység (Boci boci tarka / Se füle se farka) azt jelenti:
az élet sokszínű,de nincs semmi értelme.
Felmerülhet a kérdés, vajon miért maradt el a 'de' kötőszó.
Persze tisztában vagyunk azzal, hogy a költői nyelv állandóan tömörségre törekszik, de ebben az esetben másról is szó van.
Nem teljesen egyértelmű ugyanis a 'de' szó használata.
Felfoghatjuk úgy is, hogy itt éppen arról van szó:
az élet sokszínű MERT nincsen semmi értelme.
Hiszen ahogy valami értelmet, célt kapna, máris sokkal egysíkúbb lenne, sok mindennek lecsökkenne a szerepe, esetleg teljesen értelmét vesztené, megsemmisülne.
Ez egy újabb kettősség, amit a költő nem old fel, mindenki kedve szerint értelmezheti, de mindenesetre feltár egy olyan lehetőséget, hogy az élet értelme esetleg éppen az élet értelmetlenségében rejlik.
A második szerkezeti egység egyértelműen a fentiekben már említett 'megyünk' ige köré csoportosul.
Ez a rész (Oda megyünk lakni / ahol tejet kapni) természetesen a halálra vonatkozik.
Rendkívüli jelentősege van itt a többes szám első személynek, vagyis mi mindannyian 'megyünk', mi mindannyian meghalunk.
Pontosan ez az, ami örökérvényűvé teszi a verset, hiszen a halál kérdése mindig foglalkoztatta az embereket, és ameddig lesznek emberek, mindig is foglalkoztatni fogja őket.
A vers tehát örök problémát feszeget, és végül is arra jut, a halál az életnél egy nyugodtabb világot biztosít majd, 'ahol tejet kapni', tehát ahol nem kell megfejni az élet tehenét ahhoz, hogy boldogok lehessünk.
Itt tehát közvetve mégiscsak kiderül, mit tart a költő az élet igazi céljának:
hogy fáradozva, olykor áldozatokat hozva végül is boldogok legyünk.
Ez a vers mondanivalója, örök tanulsága, ami ebbe a játékos formába öntve olyan meggyőzően szakad ki a versből, hogy méltán sorolhatnánk ezt a költeményt a legmaradandóbb művészi alkotások közé.
Olvassuk el a verset még egyszer:
Boci boci tarka,
Se füle se farka,
Oda megyünk lakni,
Ahol tejet kapni.
Ugye milyen máskent szól most a vers, hogy a mélyére hatoltunk?
1.
Két fánk beszélget.
– Képzeld, felvételiztem az egyetemre.
– És felvettek?
– Hülye vagy?
Egy fánkot?
2.
Két briós beszélget.
– Hülye vagy?
– Dehogyis.
Felvettek az egyetemre.
3.
Két briós beszélget az egyetem büféjében.
– Te!
Hallottad, hogy felvették a fánkot?
– Na ne már.
Azt a hülyét?
4.
Két hülye beszélget.
– Felvettek az egyetemre?
– Nem, de ettem két brióst!
5.
Két egyetem beszélget.
– Valami komoly gond lehet a felvételi ponthatárokkal.
Hozzám már csak hülyék járnak.
– Ne is mondd!
Hozzám most iratkozott be két briós meg egy fánk!
6. Két felvételi ponthatár beszélget.
– Mostanában valahogy nem vagyok formában.
– Ne is mondd!
Engem tegnap elért két briós!
6 1.
——-
– Nincs nálad egy briós?
– Van, de nem tudom odaadni, mert épp a szakdolgozatomat írja.
--[googlesitekit-end-of-content]-->
