NA MOST VOLT ELÉG!
Nem titok, hogy nem bírom a második emeleten lakó szomszédomat, van egy kutyája, aki minden nap a tömbház előtti fa mellé végzi a dolgát.
Minden reggel ott vár az „ajándék”, mint valami bűzös köszöntőlap.
De ma reggel elszakadt a cérna.
Lementem, felvettem a friss „termést” zsebkendővel, és olyan elegánsan, mint egy Michelin-csillagos séf, ráhelyeztem az autója motorháztetejére.Aztán elővettem egy cetlit, és szépen, nyomtatott betűkkel ráírtam:
„Ha nem szeded össze a kutyád után a piszkot, legközelebb az egész lakásod ajtaját bekenem vele.Üdv:
a 3.
emeleti szomszéd, 14-es lakás.”
Ránéztem a művemre – mondhatni, művészi kompozíció volt.
Elégedetten indultam vissza a lakásba, közben mosolyogva gondoltam rá, milyen pofát vág majd, mikor meglátja.Igaz én valójában az első emeleten lakom, de a harmadik emeleti szomszédot sem bírom!
