Rengeteg olyan kifejezés van a magyarban, ami valamilyen módon a kajával kapcsolatos.
Például amikor perecelsz egyet.
Vagy elmész csak úgy céltalanul kolbászolni a városba.
Vagy rizsázol valakinek, például abból a célból, hogy később megrépázd, de az is lehet, hogy ő meg utána megmogyoróz.
Ilyenkor nem kell sokat tökölni, ha egyszer már lekenyerezted.
Veled ne kukoricázzon!
Persze ha kurva, akkor tejelned kell, mert kisajtolja belőled, ezt általában előre le is vajazzátok, amikor még úgy be vagy sózva, hogy borsózik a hátad, és nem gondolsz arra, hogy utána annyira fel leszel paprikázva, hogy majd’ becsokizol.
Kábé.
Most persze lehet azt mondani, hogy „ez elég gyengus volt”.
De én erre elhárítólag közlöm, hogy nem ér a nevem, káposzta a fejem.
És ha erre nem tudsz mit mondani, akkor mákom van.
