Sztorik
Nekem volt anno egy kollégám, akit az osztrák tulajok úgy szólítottak:
– Herr Lofasz – Lovas a vezetékneve.
Vicc: A kolléganőmmel esett meg ilyen sztori, hogy az uszoda előtt várta a férje a kocsiban
Kijött, bevágta magát az autóba, majd közölte, hogy indulhatnak.
Amikor ránézett a sofőrre esett le neki, hogy egy másik autóba szállt.
Mindketten jól meghökkentek.
Ugyanolyan típusú volt az autó, csak az eggyel előttük állt meg.
A férje meg jót röhögött, hogy ilyen nyíltan azért nem kéne ismerkedni.
Vicc: Sztorik – Ügyfélszolgálat ELMŰ
Ügyfél:
– Nincs áram itt a fatelepen.
Ü.i.:
– Felvesszük a bejelentést, de mivel éjszaka van, csak holnap reggel mennek a szerelők.
Ügyfél:
– Az kérem nem lehet.
Én vagyok itt a biztonsági őr és félek.
Vicc: Sztorik
Volt egy kollégám, Morzsi volt a vezetékneve.
Oh, hogy mennyi macerát kapott a neve miatt!
Azt mondja neki a dadogós munkatárs:
– Bu-bu-bu-buksikám!
– Nem vagyok én Buksi, hanem, Morzsi!
– Mi-mi-mi-mindegy, eeegy kutya.
Én is mondtam a Morzsi János kollégának:
– Janikám, ha neked lennék, magyarosítanám a nevem, Házőrző szaktársra!
+1 sztori
Iskolai sztorik, ellenőrzőbeírások:
“Gyermekük idegenforgalmi órán drakulának öltözött, szájába száraztésztát dugdosott, és a zakóját fordítva vette föl.
Kérem a gyermek felvilágosítását, hogy nem óvodába jár.”














