A pénzügyi egészség nem azt jelenti, hogy valakinek sok pénze van. Inkább azt, hogy biztonságban érzi magát, és szabadon tud dönteni a pénzügyeiről most is, a jövőre nézve is.
Az MNB szerint ez a pénzügyi kultúra és a pénzügyi tudatosság kibővítése: nem elég hozzá a tudás vagy a jó szándék, számít a hétköznapi pénzkezelés, a biztonság, a tervezés és az is, hogy valaki tud-e pénzügyi célt kijelölni magának. Vagyis nem egyetlen nagy döntésről van szó, hanem arról, mi látszik a mindennapi szokásokon.
Mit ért a jegybank pénzügyi egészségen?
A hazai meghatározásban a hangsúly a pénzügyi biztonságérzeten és a döntési szabadságon van. Ez azt is jelenti, hogy a jelen pénzügyeinek kezelése mellett a jövőre való tervezés is része a képnek. A fogalom ezért túlmutat azon, hogy valaki mennyit keres, vagy mennyit tud a pénzügyekről elmondani.
Belefér a képbe a pénzügyi magatartás, a mindennapos szokás, a tartalékok megléte, a fogyasztás visszafogása vagy éppen az, hogy a költekezés mennyire igazodik a saját jövedelmi helyzethez. Egy rendezett fizetés még nem jelent stabil pénzügyi állapotot, ahogy kisebb jövedelem mellett is lehet tudatosabban működni. A különbség sokszor itt látszik meg.
Mit mutatott az első országos felmérés?
A Magyar Nemzeti Bank 2024 augusztusában készítette el az első országos, reprezentatív felmérést a magyar lakosság pénzügyi egészségéről. A pillanatnyi Pénzügyi Egészség Index 0–100-as skálán 53 pontot mutatott.
A részletes adatok szerint a háztartások pénzügyi egészsége összefügg az iskolázottsággal, a jövedelmi helyzettel és a lakóhely településméretével, de nem csak ezek számítanak. A szemlélet és a viselkedés is belejátszik az eredménybe. A lakosság 14 százalékának az indexe 30 pont alatti volt, a jobb eredményeket pedig azok a háztartások érték el, amelyeknek volt megfelelő megtakarításuk, tudatosabban kezelték a pénzügyeiket, és a fogyasztási szokásaikat a saját lehetőségeikhez igazították.
1. A megtakarítás sokat számít: ahol van tartalék, ott általában erősebb a pénzügyi biztonságérzet.
2. A tudatos pénzkezelés is előnyt ad: nem csak az a fontos, mennyi pénz érkezik, hanem az is, hogyan bánnak vele.
3. A saját jövedelmi viszonyokhoz igazított költekezés szintén javítja az eredményt: a pénzügyi egészséghez a kiadások visszafogása is hozzátartozik.
Meg lehet nézni otthon is?
Igen. Az MNB Pénzügyi Egészség kalkulátora 16 egyszerű kérdésből áll, és néhány perc alatt megmutatja, hogy valaki hol tart a 0–100-as skálán, hogyan áll az országos átlaghoz képest, és milyen a saját pénzügyi profilja.
Az ilyen önellenőrzés nem vizsga, inkább gyors visszajelzés arról, mennyire kiegyensúlyozott valakinek a pénzhez való viszonya. Akkor ad igazán használható képet, ha a szám mellé a hétköznapi szokásokat is megnézzük: van-e tartalék, tervezhető-e a költés, és marad-e mozgástér a jövőre is.
Ha a pénzügyi helyzete tartósan feszítettnek tűnik, vagy a tartalékok teljesen eltűntek, érdemes erről szakemberrel beszélni.
