– Az ön fia azt mondta nekem, hogy vén majom – panaszkodik Kovácsnak a szomszéd.
– Biztosíthatom, hogy megkapja érte a magáét az a büdös kölyök.
Ezerszer megmondtam már neki, hogy nem szabad senkit a külseje alapján megítélni.
Vicc: Tizenhárom + kettő + x. nap.
Visszatértem Angliából, és újra a régi birodalmamban járok, hogy rendszergazdaként dolgozzak.
Ezzel a poszttal sajna az jár, hogy reggel kilenctől este ötig kell dolgoznom.
Elég fura.
De egyáltalán nem tetszik.
Lemegyek a gépterembe, hogy megnézzem kedvenc gépeimet, de mivel már nem én vagyok az operátor, nincs belépési engedélyem.
Fel is hívom a jelenlegi viperátort.
Felveszi.
Rossz jel.
"Bejuthatnék a gépterembe?" kérdem, tisztelettudóan.
"Hááát…" habozik "…mit akar tenni?"
Határozatlan.
Egyre rosszabb.
Egyenesen ki kellett volna vágnia a farbát, hogy az a nap, mikor egy felhasználó be fog jutni az ő géptermébe, az az a nap lesz, amikor őt dobozba teszik és felszáll a nagy Égi Gépterembe, hogy találkozzon a Legfőbb Operátorral.
"Csak szeretnék egy pillantást vetni a gépeimre."
"Um, hát nem szoktunk senkit beengedni ide, hacsak nem vészhelyzetben." nyögdécseli.
Medve anyám!
Mintha bocsánatot akarna kérni!
Nem bírom tovább, ezért gyorsan elmenekülök.
Bocsánatkérően utánamszól és ez felfordítja a gyomrom.
Látom, hogy elpocsékolnak valamit, amit évek gondos munkájával építettem fel.
Esztelen pusztítás folyik a szemem előtt!
Nem hagyhatom, hogy így legyen vége.
Valamit tennem kell…
Visszatérek a szobámba és magamhoz ragadom a borítékot, amit nyugdíjazásom boldog napjaira tettem félre.
Átfésülöm azt a néhány papírt, fotót, diktafon szalagot, míg meg nem találom amit keresek.
A fénykép egy kicsit fakó, egy kicsit homályos, de az alakok még mindig felismerhetők rajta.
"Igen?" A Nagy Főnök maga veszi fel a kagylót.
"Jónapot, Simon vagyok a gépterem mellől.
Azt hiszem van itt valami nálam, ami a magáé."
"MICSODA?!
?!
?"
"Egy fénykép.
Egy a huszonnégyből."
"MIRŐL BESZÉL?
ELFOGLALT EMBER VAGYOK – NE PAZAROLJA AZ IDŐMET, JÓ?"
"Nos, ez egy fotó, amin néhány nőnemű barátjával látható, amint éppen mintha valami fura dolgot művelnének."
"Ó, tényleg, kíváncsi voltam hová tűnhetett.
Remélem be tudja tenni egy borítékba, hogy feladja nekem…"
"Hát, azt nem hinném…"
"Biztos hamisítvány.
Honnan a pokolból tudna maga ilyet szerezni?"
"Az irodájából.
Egyik éjjel nyitva hagyta az ajtaját."
"Ki van zárva, az ajtómat elektromosan zárom minden este."
"Számítógéppel?…"
"Ó.
Mit akar?"
"Az új operátorokat."
"Oké.
Ki vannak rúgva."
"NE!
Akkor majd másikakat vesz fel, ami még rosszabb is lehet!
"
"Akkor mit akar?"
"KIKÉPEZNI ŐKET!
"
———————————-
Egy pár nap múlva megkezdődik a kiképzés.
Sajnos csak egyet kezelhetek, mert a másik megszökött, mikor hallotta, hogy én akarok vele beszélni.
Na mindegy, egy is jobb a semminél.
Az alapoktól kezdjük.
"Oké, akkor ugorjunk bele.
Mit gondolsz a felhasználókról?"
"Részemről okék, azt hiszem," válaszolja.
"OKÉK?"
"Hát néha tudnak fájni, az biztos."
"Néha?"
"Hát elég sokszor…"
"Elég sokszor?"
"RENDBEN!
MINDIG!
ÚTÁLOM ŐKET, ÚTÁLOM!
MINDIG IDETELEFONÁLNAK, HELYET KÖVETELNEK MAGUKNAK, VAGY BE AKARNAK JELENTKEZNI, VINNYOGNAK AZON AZ UNDORITÓ HANGJUKON, HOGY LASSÚ A GÉP.
UTÁLOM ŐKET!
!
!
!
"
"Na ez az.
Ugye.
Látod, tudtad te a választ.
Második kérdés.
Mit csinálunk a felhasználóknak?"
"Amit akarnak?"
"Nem,"
"Amit mi gondolunk, hogy ők akarnak?"
"Nem,"
"Amit mi akarunk?"
"Nem,"
"NEM TUDOM!
!
"
"Látom.
Nos, mi semmit nem csinálunk a felhasználókNAK.
Mi csak a felhsaználókKAL csinálunk dolgokat.
Finom csak a különbség, de lényeges.
Na most akkor, mit csinálunk mi a felhasználókKAL?"
"Amit akarunk?"
"Pontosan.
És miért tesszük azt?"
"Mert megérdemlik?"
"Nem…"
"Hogy meggyőzzük őket, hogy ne hívjanak?"
"Ismét nem.
Azért csináljuk, mert ez nekünk jól esik.
És meg tudjuk úszni."
"Ó!
Lehet, hogy igazad van?"
"Én TUDOM, hogy igazam van.
És ha nincs is, akkor is NEKEM van igazam, mert én vagyok az Operátor.
Ennyi!
Ha erre a mondatra emlékezni fogsz, akkor nincs az a dolog, amit ne tudnál megoldani.
És most az utolsó kérdés.
Mit csinálunk pontosan a felhasználókkal?"
"Letöröljük a dolgaikat, tönkretesszük a mentéseiket, elolvassuk a leveleiket…"
"Nem nem ügynökpalántám, ez csak bagatell.
Nekünk össze kell törnünk őket.
Mi értelme, ha letörlöd a dolgait, ha soha nem használja?
Mi értelme, ha a privát levelezését elolvasod, ha nem mondod el a dolgait se a barátainak se a rokonainak.
Minek tönkretenni a mentést, ha nincs rá szüksége?
Nem, nem.
Össze kell törni őket.
Rá kell jönniük, hogy ők csak egyszerű birkák, akikről mi tudjuk, hogy azok."
"Értem."
"Persze.
Na én most elmegyek, és meg ne lássam magamat mégegyszer itt!
"
"Köszönöm uram."
"Uram?"
"Ja!
Na tűnés a géptermemből!
!
"
"Ez az, ezt már szeretem!
"
Az átok elmúlt.
"Ó" szól utánam az operátor, "nem emlékszem, hogy hogyan nézett ki a mentésed.
Nem ez a szalag az, ami itt van a lemágnesezőn?"
HMMMMMMMMM<
AAAAAGH!
(Fordította:
Benő)
Vicc: Femérést végeztek a férfiak körében, hogy a teltebb…
vagy a vékonyabb nőket szeretik-e jobban.
Az eredmény:
– 10 % a teltebb idomú nőket választaná.
– 10 % a vékony nőket választaná.
– 80 % azt választaná, ami középen van.
Vicc: Egy hipermarketben vásároltam, amikor felfigyeltem egy nőre…
aki négy kisfiú kíséretében, egy kisbabával és egy bevásárlókocsival evickélt a polcok között.
A gyerekek percenként hatszor csimpaszkodtak anyjukba „Anyu, anyu!
” felkiáltással.
Az anyukának szemmel láthatóan kezdett fogyni a türelme, és rájuk ripakodott:
– Idefigyeljetek, mostantól legalább tíz percig nem akarom azt hallani, hogy anyu!
Rendben?
A gyerekek elhallgattak, majd egy kis idő múlva az egyik megrángatta anyja szoknyáját:
– Elnézést, asszonyom!
Egy kék ló begaloppozik a kocsmába, rácsap a pultra és megkérdi:
– Whiskey van?
Mire a kocsmáros unottan:
– Miért?
Kék ló van?
Lim és Lom sétálnak egy nagy erdőben. Egyszercsak csörtetést hallanak maguk…
mögött és megjelenik egy hatalmas vadkan!
Szanaszét futnak ijedtükben, és amint a disznó kergeti őket elveszítik egymást szem elől és eltévednek.
Mindketten szomorúan bolyonganak, nem találják egymást.
Lim erre, Lom arra…
Lom kisétál egy nagy tisztásra, de nagyon fél, és hogy ne érezze annyira az egyedüllétet és a félelmet elkezd egy hatalmas "I" betűt ásni a rétre.
Lim közben meglátja nyuszikát amint répát majszol és megkérdi:
-Nyuszi koma!
nem láttad a barátomat, Lomot?!
nagyon félek!
És nem találom!
-mondja szomorúan.
Mire Nyuszkó elgondolkozva:
-Hmmm.
Társadalombiztosítás…
Lim tovább keresi Lomot, találkozik a nagyothalló nyuszikával:
– Szia nyuszika!
Nem láttad a társamat Lomot, elveszett, és ha fél, hallá szokott változni.
– Nemhallom!
A szovjet-magyar határon beszélget két határőr:
– Idefigyelj!
– kezdi az orosz – Nálunk 1956 után 50 műhold sitty!
– Az semmi!
– így a magyar – Nálunk 1946 után az apámnak 100 hold sitty!
Éjszaka irodájában dolgozik az ügyvéd, amikor belép az ördög:
– Kössünk üzletet!
Életed hátralevő részében megnyerhetsz minden ügyet, dőlni fog hozzád a pénz, minden ügyfeled isteníteni fog, a kollégáid számára te leszel a mintakép.
Cserébe mindössze a Te, a feleséged és a gyereked lelkére van szükségem.
Az ügyvéd elgondolkodik, majd gyanakodva kérdezi:
– Oké, feladom!
Hol van benne az átverés?
Egy bokszoló a műtőasztalon fekszik, ki kell venni a vakbelét.A sebész kérdezi…
az altatóorvostól:
– Alszik már a beteg?
– Még nem.
Már többször azt hittem, hogy elaludt, de kilencnél mindig talpra ugrik.
– Haver, miért vannak összetörve a tányérok?
– Tegnap veszekedtünk kicsit az asszonnyal…
– És az ágy, hogy tört el?
– Utána kibékültünk.
A kissrác először jár az állatkertben. A zebrák ketrecén meglát egy táblát:
– Frissen mázolva!
– Apu, apu, én azt hittem, ezek igazi csíkok!
Iván Ivanovics vasárnap reggel odahívja a kisfiát és odaad neki 3 Rubelt.
– Ivánka, menj le az újságoshoz és hozz nekem egy Pravdát, anyádnak egy Russzkaja Gazjétát, magadnak pedig egy Pionyirszkaja Gazjétát.
– Nekem ne hozz, én majd meghallgatom a híreket a rádióból – kiabál az anyja a konyhából.
– Jól van, akkor anyádnak nem kell újság, ő majd kitörli a hátsóját a rádióval.
Ez a sok bunkó részeg összetöri az üvegeket a járdán…
én meg amikor jövök hazafelé, összevissza vagdosom a tenyeremet!
– A tudás az, ha tisztában vagy vele, hogy a paradicsom gyümölcs…
A bölcsesség az, ha mégsem teszed egy gyümölcssalátába.
– Eddig azt hittem, szép karriert akarok befutni, de rá kellett jönnöm, hogy csak a fizetés vonzott.
– Ha egyetértenék veled, mind a ketten hibáznánk.
– Tudnom kellett volna, hogy a feleségemmel nem leszünk együtt hosszú ideig.
Én Mérleg vagyok, ő meg egy hülye ribanc.
– Hogy lehet az, hogy erdőtűz egyetlen szikrából is keletkezik, de egy tábortűz meggyújtásához egy egész doboz gyufa is kevés?
– Nem azt mondtam, hogy a te hibád.
Csak azt mondtam, hogy én téged okollak.
"…És Isten megteremté a bort, hogy az emberek vigadjanak…
Az emberek vigadtak, és Isten látta, hogy ez jó.
De az emberek egyre többet ittak és vigadtak, és egyre kevesebbet foglakoztak Istennel.
És Isten látta, hogy ez nem jó.
Ekkor Isten megteremté a másnapot…"
A tigris egyik reggel nagyszerűen érezte magát, és elindult az erdőbe…
Találkozott egy kis majommal, és ráordított:
"KI A LEGFÉLELMETESEBB ÁLLAT A DZSUNGELBEN???"
A kis majom nagyon félt a tigristől, és reszkető hangon így felelt neki:
"Hát persze, hogy te vagy a legfélelmetesebb állat mind közül."
Kis idő múlva a tigris találkozott egy szarvassal és ráordított:
"KI A LEGNAGYSZERŰBB ÉS LEGERŐSEBB ÁLLAT A DZSUNGELBEN???"
A szarvas nagyon megrettent, egész testében remegett, és így szólt:
"Óh, hatalmas Tigris, te vagy a legfélelmetesebb állat a dzsungelben mind közül."
A tigris már rettentő elégedett volt magával, amikor is szembetalalkozott az elefánttal.
Az elefánt éppen valami növényt rágcsált, amikor a tigris ráordított:
"KI A LEGFÉLEMETESEBB ÁLLAT A DZSUNGELBEN???"
Az elefánt megragadta a tigrist az ormányával, felemelte, majd odavágta a földhöz, újra felvette, és addig rázta, amíg a tigrisből csak narancssárga és fekete foltokat lehetett látni, majd végül egy közeli fához vágta nagy mérgesen.
A tigris, miután összeszedte magát, így szólt az elefánthoz:
"Csak azért, mert nem tudod a választ, még nem kell ilyen dühösnek lenned."
A szőke csajszi jogsit akar letenni.
Beszáll az autóba, csodálkozva bámul, és ezt mondja:
– Hm.
Itt 3 pedál van és csak 2 lábam!
!
!
Egy bolond megy az utcán és egy madzagon húz maga után egy félcipőt…
Vele szemben jön egy másik bolond és megszólítja:
– De szép kutyája van!
Mi a neve?
– Zuju.
– K-val?
– Nem Cs-vel, mint Malvin.
Két titkárnő beszéli a hétvégi élményeit. Hogy ne csámcsogjanak a többiek…
a szex helyett mindig beillesztik a nevetés szót.
– Pénteken este egy igazán nagyot nevettem.
Szombaton átjött a szomszéd, ó istenem milyen nagyokat nevettünk együtt.
Vasárnap egy partin voltunk.
Nyolc pár, félholtra nevettem magam.
És mi volt veled?
– Pénteken nem nevettem, szombaton nem nevettem, aztán vasárnap mikor beléptem a fürdőszobába, azt látom, hogy a férjem röhög a markába.
Közúti ellenőrzés. A rendőr megállít egy kocsit és ellenőrzi a lámpákat:
– Világítás:
Jó, működik.
– Féklámpa:
Jó, működik.
– Irányjelző:
Most jó.
Most nem.
Most jó.
Most nem..
--[googlesitekit-end-of-content]-->
