Egy kisvárosban megnyitotta kapuit egy új gyár…
ahol a hirdetés szerint csak nős férfiakat alkalmaznak.
Egy nő, felháborodva ezen, felhívja telefonon az igazgatót:
– Mondja, mi ez a megkülönböztetés, hogy csak férfiakat vesznek fel?
Talán azért, mert mi nők gyengébbek vagy butábbak vagyunk?
– Egyik sem.
Azért alkalmazunk nős embereket, asszonyom, mert ők hozzászoktak, hogy engedelmeskedjenek, tudnak nyomás alatt teljesíteni és megszokták, hogy nem beszélnek vissza, ha kiabálnak velük.
Vicc: A cég igazgatóhelyettesének felesége váratlanul betoppan a férj irodájába…
és ott találja a titkárnőt a férfi ölében.
A férj pillanatnyi habozás nélkül elkezd diktálni:
– …és összefoglalva uraim, hiány ide, hiány oda, itt, az irodában nem vagyunk képesek továbbra is egyetlen székkel ellátni a feladatunkat.
Vicc: Férfi a fodrászüzletben a manikűrös lánynak:
– Kicsim, nincs kedved randizni velem?
– Nem lehet, férjnél vagyok.
– Mondd azt neki, hogy egy barátnődhöz mész!
– Mondd meg neki te, ő borotvál éppen…
Vicc: Az irodában az egyik dolgozó megunja, hogy mindenki a kopasz fején élcelődik.
Egyszer az egyik kolléga megsimogatja a fejét, és így szól:
– Pont olyan érzés, mintha a feleségem fenekét simogatnám.
Mire a kopasz:
Végigsimít a saját fején, és az mondja:
– Most, hogy mondod, tényleg olyan, mint a feleséged feneke!
Egy üzletember késő esete hullafáradtan ér haza a munkából…
Ledobja a táskáját és félájultan zuhan a fotelbe.
Felesége azonnal hoz neki egy nagy pohár sört és együttérző hangon kérdezi:
– Jaj, drágám, milyen kimerült vagy!
Nehéz napod volt, ugye?
– Ne is mondd!
Az összes számítógép lefagyott, és egész nap nekünk kellett gondolkozni!
Három vállalkozó meglátogat egy múzeumot. Észreveszik…
hogy a bejárati ajtó javításra szorul, így hát mind a hárman felajánlják, hogy megszervezik a munkálatokat a múzeumnak.
Az első felméri az ajtót, felír néhány számot, majd közli:
– Azt hiszem, 90.000 forintért meg tudnám csinálni.
40.000 az anyagköltség, 40.000 a munkások bére, és 10.000 lesz az én hasznom.
Józsi, a második vállalkozó szintén méricskél a múzeum ajtaján, számolgat, aztán ezt mondja:
– Szerintem ki lehet hozni 80.000-ből is.
35.000 az anyag, 35.000 a melósok, és 10.000 nekem.
A harmadik odanéz zsebre tett kézzel, és foghegyről odaveti:
– 280.000 forint.
A múzeum munkatársa teljesen elhűlve:
– Hogy jön elő ekkora összeggel, amikor meg se nézte rendesen, hogy mit kell csinálni, mint a többiek!
– Roppant egyszerű:
100.000 magának, 100.000 nekem, a munkával meg megbízzuk Józsit.
Repülőgép közeledik éjszaka a repülőtér felé. A pilóta elhatározza…
hogy megtréfálja a tornyot és eltorzított hangon szól a mikrofonba:
– Találd ki, hogy ki vagyok!
Erre az irányítótorony diszpécsere lekapcsolja a leszállópálya fényeit és visszaszól:
– Te meg találd ki, hogy hol vagy!
– Gizike, drága, miért kaptam ezt a szép karórát? – kérdi a főnök a titkárnőjét.
– Azért, mert minden áldott reggel azzal fogad, hogy "Tudja maga, hány óra van?"
Egy nagyvállalat alkalmazottja felveszi a telefont, tárcsázza a recepciót…
hogy a küldönccel beszéljen és ezt mondja:
– Hé Bélus, mozgasd a seggedet, hozz fel nekem egy kávét és két szendvicset, de fürgén, egyik lábad ott, a másik itt legyen!
A vonal másik végén megszólal egy férfihang:
– Idiótsa!
Eltévesztetted a melléket, tudod, kivel beszélsz?
– Nem…
– A vezérigazgatóval beszélsz, te hülye!
Mire a mi emberünk:
– Ahhh!
Hát aztán?
És te szarcsimbók, te tudod, hogy kivel beszélsz?
A vezér meglepődve feleli:
– Nem.
Az alkalmazott halkan feleli:
– Hűűű… de jó!
– és leteszi.
Egy nagyvállalat igazgatója magához hívatja az egyik alkalmazottat:
– Józsi, már egy éve dolgozol a vállalatnál.
Az első héten a postázóban kezdtél, majd átkerültél az értékesítésre, egy hónap múlva már te voltál a kereskedelmi osztály vezetője.
Aztán alig egy hónappal később már kineveztelek aligazgatónak.
Most eljött az ideje, hogy nyugdíjba vonuljak.
Azt szeretném, hogy vedd át tőlem az egész céget.
Mit szólsz ehhez?
– Köszönöm!
– feleli Józsi.
– Ez minden, amit mondani tudsz?
– Nem minden.
– válaszol a fiatalember – Köszönöm, apa!
--[googlesitekit-end-of-content]-->
