A fogorvoshoz új beteg érkezik.
A doki ismerősnek találja…
Figyelmesebben megnézi, majd felvidul:
– Örvendek!
Nem ön volt az, aki tegnap megbírságolt a parkolóban?
Vicc: Egy összevissza vert ember támolyog be este az orvoshoz…
A doki szörnyülködve kérdezi tőle:
– Ember, magával meg mi történt?
– Nekem jött egy hattyú!
– Egy hattyú?!
– Utána elütött egy ufó!
– Hmm, egy ufó…
– Aztán megcsapott egy angyal!
– Aha értem.
És utána?
– Utána kikapcsolták a körhintát…
Vicc: – Jaj, doktor úr, én érzem, mennyire árt, de sehogy sem tudok leszokni a…
dohányzásról.
– Rágógumival próbálkozott már?
– Igen, de nagyon büdösen ég.
Vicc: Egy asszony a kozmetikustól hazaérve meséli a férjének:
– Képzeld, amint kiléptem az utcára, megbotlottam és elestem, megütöttem az arcomat.
– Na, – feleli a férj – te is olyan vagy, mint a vajas kenyér, mindig a bekent felére esik.
Mindig értelmezzük a leírtakat PONTOSAN!!!!
A hajófestési munkálatok elvégzésére kiírt hajógyári pályázatra jelentkezett Gazsi és a legjobb árat kínálta fel.
Az igazgató sehogy sem értette, hogyan tudott Gazsi ilyen kedvező árat felkínálni, ami miatt erős minőségellenőrzési vizsgálatot követelt.
Gazsi megkezdte a munkát, szorgalmasan festett.
Az ellenőrző bizottság vizsgálata kiváló festék- és festésminőséget állapított meg.
A munka befejeztével Gazsi jelenti is az igazgatónak:
– Készen vagyok a festéssel.
Az igazgató körbejárja a hajót és csodálkozva állapítja meg, hogy Gazsi csak az egyik oldalát festette le a hajónak.
– Te Gazsi, de miért csak az egyik oldalát festetted le a hajónak?
– Én úgy csináltam, ahogy a szerződésben meg van írva – válaszol nyugodtan Gazsi.
– De hát hol van ez beleírva a szerződésbe?
– Itt!
Még a szerződéskötés kezdetén:
"Lakatos Gáspár az egyik oldalról, Orient Hajógyár a másik oldalról"…
Aggódó képpel ér haza a férj:
– Édesem, van egy nagy problémám a munkahelyen …
Megszakítja a feleség:
– De drágám, ne mondd azt, hogy problémád van, a te bajod az enyém is.
Mondd azt, hogy van egy problémánk!
– Rendben, szóval a mi kis titkárnőnk szülni fog nekünk egy gyereket…
A kisbéka kérdezi apjától:
– Apu kimehetek játszani a rétre?
– Persze fiam, csak vedd fel a gólyaálló mellényt!
– Fiam, menj és hozzál hurkát, de ne véreset.
– Denevéreset?
Egy szöszi nagyon válogat a cipőboltban, mindig visszatér ugyanahhoz a…
modellhez.
– Mondja, tényleg divatos ez a cipő?
– kérdezi századszor az eladót.
– Az volt, legalábbis amikor elkezdte próbálni.
Nyolcadikos kislányának meséli az apja:
– Amikor én ilyen idős voltam, mint te, egy olyan teljesítményű számítógép mint a mienk, akkora volt, mint egy egész háztömb!
A kislány ránéz elkerekedett szemekkel:
– Úristen!
Akkor mekkora lehetett az egér?
– Mit írnak a szőke sírboltjára?
– Először feküdt le egyedül.
Székely paraszt bácsi talál egy régi selejt bringát. Ahogy hajt vele…
ott terem egy fakabát.
A bringán nem volt fék, tehát a paraszt elütötte a hekust, és az árokban landoltak.
– Ej, uram, hát maga nem ismeri a KRESZt?
– Azs meg mi?
– Nem tudja, hogy két egymástól független fékrendszernek lennie kell?
– Azs meg van!
– És hol?
– Hát itten e!
Itt a jobbik lábam, itt meg a balik!
A tanár kérdezi Móriczkát:
– Milyen időben vannak ezek az igék:
én fázom, te fázol, ő fázik.
Móriczka felel:
– Hideg időben.
A nyári szünetben Móricka felmegy játszani Pistikéhez, azok 10…
emeleti lakásába.
Délután hazajönnek Pistike szülei és kérdezik a gyereküket:
– Pistike, mit csináltatok Mórickával?
– Versenyeztünk, hogy melyikünk mer messzebbre kihajolni az ablakomból!
– És hol van Móricka?
– Ő nyert.
Isten 6 nap alatt teremtette a világot.
Miután Chuck Norris megteremtette Istent.
Pistikének házi feladatra adják, hogy rímeket kell gyűjteni.
Másnap ki is kérdezik tőle.
A hableány estelen,
Áll a vízben meztelen.
Csendesen mormolja imáját, habok mossák térdét.
Erre a tanárnő:
– Pistike ez itt a végén nem rímel!
Pistike:
-Csak nyugi-nyugi semmi aggály, meglesz a rím is, ha megjön a dagály.
Egy üzletember Japánba utazik, hogy új üzleteket találjon. Este…
mivel unatkozik egyedül a hotelban, hív egy call-girl-t.
A hölgy hamarosan megérkezik a szobájába, és rövidesen kellemes elfoglaltságba kezdenek.
Amint nekiáll az üzletember, a japán hölgy elkezd hangosan kiabálni:
"machigau ana, machigau ana".
A fickó nem tud japánul és nincs kedve elővenni a szótárt sem, így nem tudja mit kiabál a japán hölgy.
Mivel a hölgy már igen erősen kiabál, úgy gondolja, hogy az elragadtatását akarja kifejezni ilyen módon.
Hazatérése után nem sokkal fogadja japán kollégáját, hogy aláírják a szerződést.
Pihenésképpen elviszi golfozni egy előkelő golf klubba.
A játék során a japánnak sikerül első ütésre beletalálni a több, mint száz méterre levő lyukba.
A fickó erre megpróbálja megcsillogtatni frissen tanult nyelvtudását:
"machigau ana".
Erre megfordul a japán:
– Hogy érti, hogy rossz lyukba ment?
A bíróságon a bíró:
– Miért nem segített, amikor látta hogy a gyilkos ki akarja lökni az anyósát az ablakon?
Vádlott:
– Mert láttam hogy a gyilkos egyedül is ki tudja lökni az ablakon az anyósomat!
Idősödő színész nagy gondban van: nem kap szerepet…
mivel állandóan elfelejti a szövegét.
Végre, hosszú idő után kap egy mellékszerepet.
A rendező instruálja:
– Akkor a mutató és hüvelykujja közé csippenti azt a szál rózsát, bemegy a színpad közepére, megáll és azt mondja:
"Ah, ez a kedvesem illata!
"
A színész egész éjszaka gyakorol, majd másnap az előadáson bemegy a színpadra, és hiba nélkül elmondja a szöveget:
"Ah, ez a kedvesem illata!
" A közönség soraiban hatalmas derültség lesz úrrá.
Kint, a színfalak mögött a rendező tajtékozva kiáltja:
– Mit csináltál, te barom.
Nevetségessé tettél ennyi ember előtt!
– Miért, én jól elmondtam a szövegemet!
– védekezik a színész.
– Igen, de a rózsát kint hagytad, te szerencsétlen!
Megy az apáca az erdőben, amikor elkapja egy nagy vihar…
Mivel nagyon fél a villámlástól, ezért letérdel a földre, a fejét pedig bedugja egy üregbe, hogy ne lásson, ne halljon semmit.
A viharos szél fellibbenti a ruháját, láthatóvá téve a testének bizonyos, addig nem látható részeit.
Arra jár az erdész, meglátja, és gondolja, hogy kihasználja a kínálkozó alkalmat.
Mikor végez, felhúzza a nadrágját, és csendben továbbáll.
Kis idő múlva az apáca kihúzza a fejét az üregből, megigazítja a ruháját, és így szól magához:
– Na, te puhány!
Hogy féltél a vihartól, pedig milyen kellemes dolog az!
--[googlesitekit-end-of-content]-->
