Egy festőművész a kiállításán bemutatja a képeit a nézőknek.
– Mikor ehhez a kompozícióhoz hozzáfogtam, még nem tudtam, mit fog ábrázolni…
Ekkor közbeszól az egyik látogató:
– És mikor fogja megtudni?
Vicc: Az asszony felháborodva fogadja hazaérkező férjét:
– Hogy képzeled, hogy félrészegen jössz haza?
– Nem tehetek róla, elfogyott a pénzem.
Vicc: Az öreg postás már 35 éve hordta ki a küldeményeket nap, mint nap…
hóban és szélben éppúgy, mint a legnagyobb forróságban.
Lassan elérte a nyugdíj korhatárt, és azok az emberek, akik ismerték és szerették (mert mindenkivel kedves és udvarias volt), mind megajándékozták valamivel utolsó munkanapján.
Az egyik háznál a teljes család várta, és egy kis ajándékcsomagot nyomtak a kezébe.
A másiknál kapott egy doboz finom szivart.
A harmadiknál (akivel többször váltott pár szót horgásszenvedélyéről) nagy doboz csalit kapott.
Az egyik háznál pedig a gyönyörű, fiatal szőke háziasszony sokat sejtető hálóköntösben várta, megfogta a kezét, bevezette a háloszobába, és élete legszenvedelyeseb szeretkezésében részesítette.
Miután kipihenték magukat, a lány kiment a konyhába, és nagyszerű reggelit készített.
Miközben evett, meglátta, hogy kávéscsészéje alatt egy százas lapul.
– Amit eddig kaptam, túl szép ahhoz, hogy szavakba lehessen önteni!
-mondta.
– De szeretném megkérdezni, a százast miért kapom?
– Tegnap este mondtam a férjemnek, hogy ma lesz az utolsó munkanapod -válaszolt a lány – és megkérdeztem, mit adjak neked.
Azt mondta:
"B…d meg, adj neki egy százast!
" A reggeli már az én ötletem volt.
Vicc: Két férfi beszélget:
– Azt hallottam, elköltöztél otthonról.
– Összevesztem a feleségemmel egy félreértésen.
– Na de min?
– Azt mondta, elmehetek kocsmába, tízig maradhatok és csak egyet ihatok.
– És mi volt a baj?
– Hát csak az, hogy tízet ittam és egyig maradtam.
-Hogy hívják a német jegesmedvét?
-Der medve.
Kádár elvtárs az egyik vidéki útján lerobban az atombiztos Volgájával…
Állnak az út szélén, mikor arra jár három cigány.
Azt monja nekik Kádár:
– Elvtársak!
Ha segítetek betolni az autómat, akkor egy-egy kívánságotokat teljesítem.
Be is tolják nagy nehezen az autót, az első cigány már mondja is:
– Nekem egy olyan szép ruha kellene mint a magáé!
– Rendben van – jön a válasz.
A másik cigány már jobban felbátorodik.
– Nekem egy olyan szép nagy autó kellene mint amilyen magának van.
– — Rendben van – jön a válasz ismét.
A harmadik cigány szerényebb.
– Én csak ötven centis vonalzót kérnék instállom.
– Hát az meg minek neked?
– kérdi Kádár.
– Hát, hogy meg tudjam mérni azt a nagy lóf…t amit ezek kapni fognak.
A szőke nő nagyon örül…
– Minek örülsz ennyire?
– kérdi a barátnője.
– Képzeld, a férjem tegnap hosszan rám nézett, majd sejtelmes mosollyal közölte, hogy szerinte nemsokára gyereke lesz.
Erre ma elvégeztem egy terhességi tesztet, és kiderült, hogy nekem is!
– Hogy hívják az számítógépet használó szerzetest?
– ???
– Felhasználó barát.
– Két Lada áll a parkolóban egymás mellett. Melyiknek van köze az irodalomhoz?
– ???
– A bal-ladának.
Kohn beállít a rabbihoz, adjon tanácsot, mert döglenek a libái.
Rabbi:
– Adj nekik tejbe áztatott búzacsírát, az segíthet!
Jön vissza Kohn:
– Rabbi, baj van, már csak 10 libám van, döglődnek, adj tanácsot!
– Adj egy fél aszpirint mindegyiknek, meglásd, jó lesz.
Másnap Kohn:
– Rabbi, már csak 5 libám van, valami nem jó, mit csináljak?
– Adj nekik antibiotikumot, ez biztos jó lesz!
Harmadnap Kohn:
– Rabbi, az összes libám megdöglött, tudsz tanácsot adni, mit csináljak?
– Hát fiam, tanácsom az még lenne pár, de neked libád már nincs!
A rendőr megállítja az autót.
– Jó napot kívánok, a papírokat kérem!
Ebben az autóban csak négyen ülhetnek, maguk meg öten vannak.
– Na de biztos úr, a forgalmi engedélyben öt személy szerepel!
– Nono!
Milyen kocsi ez, kérem szépen?
– Audi Quattro.
– No látja!
A quattro négyet jelent, tehát maguk csak négyen ülhetnek benne.
– De biztos úr, ez nem igaz!
Kérdezze meg a felettesét!
A rendőr beszól a központba, majd így szól a vezetőhöz:
– Most nem tudják adni, éppen két olaszt szállít ki egy Fiat Unóból!
Egy öreg bácsi felveszi a kabátját és indulni készül otthonról…
Felesége utánaszól:
– Hová mész?
– Elmegyek a dokihoz.
– Beteg vagy?
– Nem, csak gondoltam, felíratok egy Viagrát.
– Akkor várj, én is jövök.
– kászálódik ki a néni a hintaszékből.
– Miért?
Beteg vagy?
– Nem, csak kérek egy Tetanusz oltást, ha előveszed azt a régi, rozsdás szerszámot.
Mórickát dorgálja az apukája:
– Kisfiam, pont úgy eszel, mint a malacok!
Igen, pont olyan vagy mint egy malac!
Tudod egyáltalán mi az a malac?
– Igen, papa!
A malac egy nagy disznónak a gyereke!
– Kiszáll az ÁNTSZ egy tanyára, hogy ellenőrizzék a kutak vízminőségét.
– Az öreg gazda mondja nekik, hogy bárhova bemehetnek, csak a gépszín háta mögötti mezőn lévő kúthoz, oda ne menjenek.
– Na, erre nagy arrogánsan előhúzza az ellenőr az igazolványát.
– Látja ezt az igazolványt bátyám!
Én ezzel minden mezőgazdasági
létesítmény, akármelyik részlegébe bemehetek, úgy hogy nem maga fogja
megmondani nekem, hogy mit csináljak.
– Rendben van, maga tudja.
Az ÁNTSZ-es átlép a kerítésen, és eltűnik, majd kisvártatva üvöltözve
sprintel visszafelé, mögötte a svájci díjnyertes tenyészbika.
Láthatóan az életéért fut, és a bika minden egyes méteren teret nyer.
Az öreg azonnal eldobja a kezéből a vödröt, rohan a kerítéshez és teli
torokból kiáltja:
– AZ IGAZOLVÁNYT !
MUTASSA NEKI AZ IGAZOLVÁNYT !
!
!
– Miért van az elefántnak piros szeme?
– ???
– Hogy eltudjon bújni a cseresznyefán.
————————————-
– Láttál már elefántot cseresznyefán?
– Nem.
– Látod milyen jól elbújt!
– Én ha az anyósommal veszekszem, mindig enyém az utolsó szó!
– És mit mondasz neki?
– Igen mama!
– Mi az abszolút kellemetlenség?
– ?
– Amikor a hülyeség akaraterővel és szorgalommal párosul!
Móricka dühösen jön haza az iskolából.
– Na, engem jól becsaptatok ezzel a gólyamesével!
– esik neki az enyukájának.
– Most már tudom, hogy engem nem a gólya hozott!
– De Móricka, hogy mondhatasz ilyet?
– korholja az anyja.
– Na de figyelj, anyuci!
Pont ma tanultuk az iskolában, hogy a gólya vándormadár, s ősztől tavaszig nincs is itt!
Én pedig decemberben születtem!
– Asszonyom, önnek gyönyörű, lángvörös hajú gyermeke született.
– Doktor úr, kérem segítsen, mert én fekete vagyok és a férjem is az.
Amint meglátja a gyereket, azonnal rájön, hogy megcsaltam.
– sír az asszonyka.
Az orvos megsajnálja, és megígéri, segít neki.
Eljön a nagy nap, apuka látni szeretné gyermekét.
A doki behívja az orvosi szobába és így fordul hozzá:
– Uram lenne egy pár kérdésem, mielőtt látja a gyermekét.
– Hányszor szeretkezik ön a feleségével?
Naponta?
– Azért annyira nem sűrűn, doktor úr.
– Hetente?
– Hát azért annyira sem sűrűn, doktor úr.
– Akkor mégis hányszor?
– Hát, havonta egyszer.
– vallja be a férj.
– Na, akkor kedves apuka, most bemegy a szülőszobába, és megnézi, mit művelt azzal a rozsdás szerszámával!
A folyóban egy fürdőző fuldoklik, és közben egy csónak felé kiabál:
-Horgászok!
Horgászok!
Mire visszakiabálnak neki a csónakból:
-Mi is, de mi nem kiabálunk!
--[googlesitekit-end-of-content]-->
