Vegyes viccekViccek

Vicc: Halló, itt a TV-gyorsszervíz…

– Halló, itt a TV-gyorsszervíz.

Holnap délután jönnénk megjavítani a készüléket.

– Miféle készüléket?

– Ejnye, Kapásiné, hiszen maga kérte személyesen, hogy szálljunk ki, mert rossz!

– A Kapásiék?

Azok már 3 hónapja elköltöztek!

– Pofátlan egy népség, előbb telefonálnak, hogy sürgősen jöjjünk, aztán meg szó nélkül elköltöznek!

Vicc: Nagypapának a 85-ik születésnapjára a nagyon nagy család ősszejön és ünneplik…

az öreget.

Esznek, isznak, mulatoznak, dalolnak, majd egyszer csak az öregnek elkezdenek a könnyei csorogni.

Mellette ül a legkedvesebb menye, aki megkérdezi az öreget:

– De drága Papa, miért sír, nem látja, hogy mennyire szereti itt mindenki magát?

– De látom kedves lányom, és éppen az jutott eszembe, hogy mi lesz velem, ha Ti már nem lesztek?

Vicc: A gondori Boromir titkos naplója

Első nap:

Elmentem Elrondhoz a Tanácsra.

Aragorn fölényeskedik, mint mindig.

Azt hiszi, hogy olyan nagy arc, csak azért, mert dugja azt a tünde csajt.

Szóval, szerintem csak azért, mert valakinek széles a mellkasa, kidolgozott a teste, és napbarnított arcát férfias borosta borítja, még nem kell, hogy … mit is?

Egy kicsit eltértem a tárgytól.

Azt hiszem, csatlakoztam valami küldetéshez, mivel elvonta a figyelmemet Aragorn hatalmas … bunkósága.

Uuupsz.

Harmadik nap:

Rohadt gyűrű, rohadt küldetés, rohadt szövetség.

Negyedik nap:

Frodo ma elejtette a gyűrűt.

Fölvettem, de Aragorn rámparancsolt, hogy adjam neki vissza.

Arrogáns fasz.

Nem tudom, mit szólna, ha jól tökönverném Gondor Kürtjével…!

Rohadt gyűrű.

Ötödik nap:

Nyilvánvaló, hogy Aragorn furcsán vonzódik Frodohoz.

Ha-ha-ha!

Samu megöli, ha valamivel próbálkozik.

Hatodik nap:

Aragorn még mindig bele van zúgva Frodoba.

"Boromir, add vissza a gyűrűt Frodonak!

" "Boromir, hadd vigyem föl én Frodot a Caradhrasra!

" "Boromir, meg ne próbáld még egyszer levágni Frodo fejét, amíg ő alszik, hogy te ellophasd a gyűrűt!

"

Baromira idegesít, hogy így kivételezik vele.

Tizedik nap:

Mért nem belém van belém zúgva Aragorn?

Tizenegyedik nap:

Kivittem Frodot Mória Bányáiból.

Tulajdonképpen bejön nekem.

Remélem, nem lesz belőlem perverz hobbitbuzi, mint Windermir bácsikámból.

Legalábbis azok után, ami vele történt.

Különben Trufa és Pippin is nagyon kis édes…

Egyébként, Gandalf meghalt.

30. nap:

Lothlórien.

Galadriel elég jó bőr.

Tuti, hogy el volt ájulva markáns, bár kissé mosdatlan férfias valómtól.

Legolas megfürdött a szökőkútjában, de megszívta.

Ha-ha.

Nagy tünde seggfej.

Száz százalék, hogy festi a haját.

Egyébkent, van egy pattanás az orrán.

Aragorn javasolta, hogy mi is fürödjünk meg.

Sajnos, csak később esett le, hogy nem úgy értette, hogy egymással.

Hülye Aragorn.

33. nap:

Frodo olyan furcsán viselkedik a gyűrűvel kapcsolatban.

Még azt se engedi, hogy megnézzem.

Jó, persze, tényleg volt egy kis dulakodás vele, hogy egy pillantást vethessek rá.

A földre tiportam és rajta feküdtem, amíg láthatatlanná nem vált.

Ellenálltam a kísértésnek, hogy átöleljem (kicsit könnyebb volt, miutan jól orrba vágott).

Féltékennyé tettem Aragornt!

Ha-ha!

35. nap:

Megöltek az orkok.

Hülye orkok.

Vicc: Miklóska tanító nénije megdöbben, mikor látja…

hogy a gyerek szeme alatt óriási kék-zöld foltok éktelenkednek.

– Mi történt veled, talán elestél a bringával?

– kérdi.

– Nem, apám megvert.

– mondja Pistike.

– Micsoda?

– hitetlenkedik a tanító néni-, apád a szülői munkaközösség elnöke, minden nyáron kifesti az osztálytermet, áldott jó szelíd ember.

Hogy történt?

– Éjszaka kimentem a WC-re, és a hálószoba előtt hallottam, hogy anyám ezt mondja:

"Drágám, én mindjárt elmegyek".

Mire az apám:

"Én is megyek már."

Én meg bementem elköszönni…

– Mennyibe kerül egy Aspirin és egy sör?

– Tizenegy forint.

Mert az Aspirin hat, a sör meg üt.

– Szóval azt állítja, hogy eltűnt az anyósa?

– Igen.

– Mikor?

– Úgy két évvel ezelőtt.

– Ember!

Akkor miért csak most jelenti be?

– Valahogy eddig nem mertem elhinni.

– Hogy hívják a motoros varázslógyereket?

– ???

– HARLEY Potter.

– Elza kisasszony van a vonalban?

– Igen.

– Azt szeretném megkérdezni, hajlandó lenne feleségül jönni hozzám?

– Természetesen!

Ki beszél?

Jean és az ura kinn vannak a lóversenyen.

– Jean, nem látom azt a lovat, amire rátettem az egész vagyonomat.

Jean:

– Nem is láthatja uram.

– Miért, Jean?

– Mert még a rajt előtt megdöglött.

A szerelem szép, a szerelem gyönyörű,

Azért bújtam veled ágyba, mert a hátsód oly gömbölyű.

Mindig úgy éreztem, hogy odavagyok érted,

Addig, amíg meg nem ismertem a nővéred.

A rózsa vörös, a viola kékes,

a cukor finom és te is az vagy, édes.

De a rózsa lekókad, a viola elhervad,

a cukortartó üres, akár a te fejed.

A szerelem hevétől a felhők között járok,

bárcsak ne vennéd le fejedről a zsákot!

Kedves, aranyos, okos és szépséges,

ez jellemzi a barátnődet, de nem téged.

Kedves, drága, jó feleségem, édesem,

sikerült elszúrnod az egész életem!

Már egy éve ismerjük egymást, és azóta

folyton azt érzem:

bár mennél a pokolba!

Hogy mi segített e rímeket megírni?

Egy adag vodka és két adag whisky.

Egy házaspár az első orvosi vizsgálatra viszi a gyermekét…

A gyerekorvos áradozik nekik:

– Milyen gyönyörű ez a kisbaba!

Az anyuka azt feleli:

– Ugyan, doktor úr, biztos minden gyereknek ezt szokta mondani!

– Nem, csak amelyik tényleg szép.

– mondja a doki.

– És azoknak, akik nem szépek?

– Nekik azt mondom:

"Nahát, ez a kisgyerek, hogy hasonlít a szüleire!

"

– Jó napot! Friss a péksüteményük?

– Nem tudom, még csak három napja dolgozom itt.

Az orvos kimegy a beteghez:

– Úgy hallottam, hogy ön bedilizett.

Hogy történt?

– Hát este elmentem egy asszonyhoz, de időközben hazaért a férje.

Én kirohantam az erkélyre, át a korláton.

Ott megkapaszkodtam.

– És akkor dilizett be?

– Nem.

Hanem jött a férj és kalapáccsal össze-vissza verte a kezemet, de én nem engedtem el a korlátot.

– Na és akkor dilizett be?

– Nem.

Hanem hozott a férj egy kést és össze-vissza vagdosta a karomat, ordítottam a fájdalomtól, de nem engedtem el a korlátot.

– Na és akkor dilizett be?

– Nem.

Akkor megjelent a férj egy vödör sóval és behintette a véres kezeimet vele.

Én ordítottam, de nem engedtem el a korlátot.

– Na és akkor dilizett be?

– Nem, hanem reggel, amikor megláttam, hogy a földszinten vagyunk.

– Vadászni megyek Jean! Hol van a sörét?

– Elnézést, uram de a sörét megittam.

Egy matematikus és egy fizikus beszélget:

– Én meglehetősen monotonnak találom az ön munkáját – mondja a fizikus.

Mire a matematikus:

– Meglehet.

De folytonos és nem korlátos.

Ted és Joe megáll egy kocsma előtt, amelynek kerítésénél pompás fehér paripa…

legel.

– Ugyan kié lehet ez a szép ló?

– töpreng Ted.

– A kocsmárosé vagyok, uram – szólal meg a ló.

– Ott iszik bent a nyavalyás vendégek között.

– Te, izé…ööö….maga beszél?

– dadog ijedten Ted.

– Miért ne, uram?

– horkant a ló.

– Sőt, tavaly én nyertem meg az Epsomi Derbyt.

Ted lelkendezve rohan be a kocsmároshoz:

– Uram, adja el nekem a lovát.

Bármi árat megadok érte.

– Minek magának az a ló?

– kérdi az egyik vendég.

– Hagyd csak!

– legyint a kocsmáros.

– Az a hazug dög biztosan neki is bemesélte, hogy tavayl ő nyerte meg az Epsomi Derbyt.

Kényelmesen elhelyezkedik a fogorvosi székben a páciens, majd gyengéden…

de határozottan megfogja az orvos golyóit.

– Dokikám, ugye, nem fogunk egymásnak fájdalmat okozni?!

– Rendezzünk mozit a folyosón, Jean.

– Nem lehet, uram, a folyosó túl keskeny.

– Nem baj, Jean, majd keskenyfilmet vetítünk.

Ernő, kissé együgyű hullaszállítója a kórháznak…

Egyik nap bemegy a kórterembe, felkapja az egyik beteget és elindul vele kifelé.

A beteg kiabálni kezd:

– Ernő, Ernő!

Nem én vagyok a hulla!

Mire Ernő:

– Csönd!

A doktor úr jobban tudja!

Az építésvezető, mikor kilátogat az építkezés helyszínére…

egy fiatalembert lát csellengeni a sok szorgalmas munkás között.

Gondolja, most példát statuálhat.

Odamegy a fiúhoz:

– Fiam, mennyi a maga fizetése?

– 30 000 Ft – feleli a megszeppent fiú.

– Tessék, itt a fizetése, aztán soha többet ne lássam itt magát!

Miközben a fiú szomorúan megy kifelé, az egyik munkás megszólal:

– Főnök, azért nem kellett volna így beszélnie a pizzafutárral!

--[googlesitekit-end-of-content]-->

Ezeket láttad már?

/ 5.

Mazsola vagyok, a Bikuci alapítója és főszerkesztője. 2012 óta válogatom és szerkesztem a vicceket, mémeket és rejtvényeket. A célom, hogy a klasszikus és az új poénokból a legjobbakat hozzam el, hogy mindig legyen itt valami, ami megmosolyogtat.

Most ezeket olvassák a legtöbben

Megosztás