Választottját vitte bemutatni családjának a leányzó.
A vacsoránál az apa beszédbe elegyedett a fiúval:
– No és, mik a terveid a lányommal kapcsolatban?
– Szeretném majd feleségül venni.
– Van már munkád, amiből el tudod majd tartani?
– Most még a tanulmányaimra kell koncentrálnom, de hiszek abban, hogy Isten megsegít.
– Van házad, ahol ellakhattok?
– Most még nincs, de hiszek abban, hogy Isten majd segít rajtunk.
És ez így ment egész vacsora alatt.
Vacsora után, amikor egyedül maradt a két szülő, az asszony megkérdezte férjét:
– Na, hogy tetszett a fiú?
– Az igazat megvallva van ami tetszik benne, és van ami nem.
Nem tetszik az, hogy nincs munkája, nincsenek tervei.Az viszont tetszik, hogy azt hiszi, én vagyok az Isten.
